thonet-vander-turmjratltve-teszt/2015/12/21

Thonet & Vander Turm–Újratöltve [Teszt]

2015. december 21. Herczeg Balázs

A következő tesztünk egy cseppet rendhagyó lesz, ugyanis egy olyan hangszóró rendszert fogunk nektek bemutatni, amiről már korábban írtunk egy tesztet. Igaz, akkor Adorján kollégámnak adatott meg a szerencse ahhoz, hogy letesztelje ezt a remek hangszórórendszert. Ezúttal viszont mi a különbség, ami miatt a gyártó még egyszer elküldte nekünk a Turm-ot? A vezérlőpanel. Az viszont egy sokkal letisztultabb külsőbe burkolózott. Persze hogy senki se tudja vitatni az írás minőségét, újra végig fogunk menni minden egyes pontot, és még egyszer elmagyarázzuk, miért is éri meg Turmot venni.

Thonet & Vander Turm 2.0

Így van, a Turm visszatért és szebb, mint valaha, de a dizájnon és a panelen kívül másban nem tudott újat mutatni. Valakinek ez annyira nem jelent problémát, viszont szerintem még bőven lehetne mit csiszolni a hangszórókon. A saját véleményem szerint a Bluetooth 2.1-es csatlakozási felületet én kapásból a 3.0-ra, vagy még jobb esetben a 4.0-ás felületre cseréltem volna le, ugyanis ezek egyrészt nagyobb adatátvitelt képesek lebonyolítani, mint az elavult 2.1-es verzió, másrészt a 4.0-ás felület már sokkal energiahatékonyabb, mint a korábbi felületek. Azt, hogy ez miért is hátrány, majd később részletezem. Ugorjunk neki a dizájnnak.

DSC04083 DSC04084

.

Dizájn

A hangszórópár dizájnjában nem sokat változott. Ugyan az a formaterv, ugyan azok a hangszórók, ugyan azok a kimenetek, viszont eltér a vezérlő panel. A Turm hangszórók eddig sem mellőzték az elegáns megjelenést, így viszont, hogy a régi nyomógombos panelt lecserélték egy korszerűbb, „érintőkijelzős” panelre, magának a fő toronynak is szebb küllemet varázsolt, hiszen az új vezérlő már sokkal jobban beleillik abba a kialakított formatervbe, amit a második, bal oldali hangszóró eddig is használt.

DSC04092 OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Turm V2 Turm

.

A három membrán maradt a megszokott helyen, anyag tekintetében sem történt változás, ugyan abból az aramid szálak, illetve selyemszálak építik fel a hangszórókat, mint korábban. Értelemszerűen a selyem a magas hangszórókért felel, az aramid pedig a közép-, illetve a mélysugárzókért.A „fadoboz” ugyanazokkal a méretekkel lett megáldva, mint a korábbi változat, tehát majdnem 1 méteres (800 mm) magassággal, 187 mm szélességgel és 307 mm mélységgel kell operálnunk. Ez leginkább akkor fontos, ha hely hiányában vagyunk, ugyanis ha az alábbi méretekkel megáldott hangszórók nem férnek el oda, ahova szánnánk őket, akkor bizony kompromisszumokat kell kötnünk, ami vagy egy átrendezésben, vagy a hangszórók cseréjében nyilvánul meg. A szövetháló növeli a szett eleganciáját, viszont ha levesszük, majd hirtelenjében próbáljuk felrakni, abban a kellemetlen élményben lehet részünk, hogy ez nem megy, ugyanis nem szabályos téglalap alakú felületen helyezkedik el a háló, hanem egy eltorzult boltívhez tudnám hasonlítani, ugyanis a felület alja le lett kerekítve a jobb benyomás keltése érdekében.

A hátlapon rengeteg csatlakoztatási megoldást láthatunk, ugyanis akár coax kábel segítségével, akár SPDIF digitális csatlakozóval, akár RCA kábellel, akár 3.5-es jack kábellel próbálkozunk, az eredmény az lesz, hogy a rendszer meg fog szólalni, persze csak akkor, ha a megfelelő kimenetre kapcsoljuk a hangfalakat. Gondoljatok bele, ehhez még a Bluetooth is hozzátársul. Extraként akár még külső mélysugárzót is csatlakoztathatunk a rendszerhez, de erre nem igazán lesz szükségünk.

DSC04095

Csomagolás és mellékletek

Csomagolás nem sokban változott. Ugyan az az egyszerű kartondoboz a minimalista dizájnjával, ami ugyan nem feltétlenül szép látvány a szemnek, de környezetbarátnak számít, ami ilyen tekintetben plusz pont. A hangszórópár mellé kapunk egy 2RCA-2RCA kábelt, egy 2RCA-3,5 mm-es jack kábelt, egy tápkábelt, és két hangszóró összekötését szolgáló kábelt, melyek közül az egyik ezüstözött réz kivitelben érkezik, míg a másik csak sima rész kábel. A két kábel közötti különbség nem csak itt nyilvánul meg, hanem méretbeli különbségeket is láthatunk a két kábel között. Természetesen ezekhez társul még az elengedhetetlen távirányító, illetve a megszokott papírok.

DSC04124 DSC04123 DSC04097

.

Technikai specifikációk:

Kimeneti teljesítmény 100W [RMS 50W + 50W]
Frekvencia tartomány 40 Hz – 20 KHz
Torzítás <0,5% - 1W
Jel/zaj viszony <90 dB-es erősítő
Elválasztás >50 dB
Acoustic box anyaga FA HDAA
Acoustic box mérete 800 x 187 x 307 mm
Hangsugárzók mérete 2 mélysugárzó: 5 col
Hangsugárzók anyaga Aramid szál
Impedancia 8 ohm/50 W
Magassugárzó mérete 1 col
Magassugárzó anyaga Selyem
Magassugárzó impedanciája 4 ohm/20W
Bemenet Bluetooth 2.1/3,5 jack sztereó/ RCA sztereó/ SPDIF (Coax – F.O.)

.

Hangzás és felhasználói élmény

Kezdeném a fontosabb dologgal, mégpedig a hangzással. Árához képest a Turm lehengerlően jó hangminőséget képes produkálni. Akár játszunk, akár filmet nézünk, akár zenét hallgatunk, a Turmmal nem lehet mellélőni. Alapbeállításon a mélyek tökéletesek zenehallgatásra, megvan bennük a megfelelő dinamikusság, a középtartomány majdnem, hogy tökéletes, a magas pedig szintén jó, viszont ott én még képes lennék eltűrni egy kisebb finomhangolást. Miért mondom ezt? A magas hangok alapvetően átjönnek a hangszórókon, de én személy szerint hiányolom belőlük a lágyságot, a természetességet és a kiegyenlítettséget. Nem mondom, hogy rosszak a magasak, félre ne értsen senki, de én hiányolom belőle azt a harmóniát, ami megakadályozná, hogy a hang hamarabb érjen véget kelleténél. Másrészt a magas és a középtartomány közötti átmenettel is voltak problémáim. Személy szerint túl nagynak tartom azt a távolságot, ami a magas és a középtartomány között van, persze átvitt értelemben. Nincs meg bennük a kellő összhang, ami képes lenne egy kiegyenlített, tökéletes átmenetet biztosítani.

DSC04087

Ellenben a közép és a mély tartománnyal, ahol ez az átmenet megvan, és rendkívül kiegyenlített, így az alacsonyabb tartományokra nem panaszkodhatunk. Komolyzenétől kezdve a metálon, a rockon és a jazzen át a pop zenéig mindent hallgattunk a Turmon, és igazándiból műfajtó függetlenül remekül szól. A hangok dinamikusak, a közép remek, a magasak kicsit visszafogottak, de ezzel kell beérnünk. Itt viszont megemlíteném, hogy a Turm alapvetően egy aktív hangfal, így kedvünkre állíthatjuk a magassugárzó és a mélysugárzó telítettségét. Kíváncsiságból levettünk mindent a minimális szintre, hogy megtapasztaljuk a Turm igazi valóját, és meg kell mondani, remekül szólt még úgy is. Ugyan hiányosabb volt a dinamika, illetve a magasak is elvesztették azt a kis erejüket is, de nem volt rossz.

DSC04086

A távirányítón és a vezérlőpanelen több előre konstruált hangszínből tudunk válogatni kedvünk szerint attól függően, hogy milyen módon szeretnénk éppen felhasználni a hangszórókat. Ha viszont ez kevésnek bizonyul, kedvünk szerint állíthatjuk a mély és a magas telítettségét, ahogy ezt már fentebb is említettem.

DSC04093

Ez eddig mind szép és jó, de nem igazán említettem tényleges negatívumokat, egészen mostanáig. Jöjjön a fekete leves…

Említettem, hogy lecserélték a régi panelt egy új érintés által vezérelt panelre. Ez mind szép és jó, emel a dizájnon is, de egyszerűen irreálisan pontatlan, nem lehet érezni azt a pontot, amikor a vezérlő érzékeli az ujjunkat, ezzel pedig azt elérve, hogy a kellőnél nagyobb nyomást fejtsünk ki a felületre. Rövidtávon ez nem problémás, de hosszabb távon ezzel akár kárt is okozhatunk. Másik hiba az akkor jelentkezik, ha túl halkan hallgatjuk a zenét a hangfalakon. A hangfalakban van egy beépített érzékelő, ami ha azt érzékeli, hogy a hangfal nincs használatban, akkor kikapcsolja önmagát. Az elmélet szép, csak a gyakorlatban ez nem működik, ugyanis ha a vezérlőpanelen csak a -6-os ledecske világít, akkor több mint valószínű, hogy ő azt úgy érzékeli, hogy a hangszóró működésen kívüli állapotba van helyezve, így ő néhány perc múlva fogja magát, és kikapcsol. És nem ez volt az a pont, amit a legnagyobb negatívumnak véltem. A legnagyobb negatívumot Bluetooth 2.1-nek hívják.

Könyörgöm! Olyan kicsi átmenetet biztosít a felület, hogy egy nagyobb felbontású, veszteségmentes zeneszámnál mosolyogva torzítja szét a hangot a felület, ezzel tönkretéve a zenehallgatási élményt. Ha már a Luft-nál képesek voltak Bluetooth 3.0-át használni, akkor itt miért nem lehet? A többi kisebb modellnél ez még megbocsátható, de egy felsőkategóriás modellnél ez édeskevés.

Összegzés

Egy szóval sem mondtam azt, hogy a Turm V2 rossz. A hangszíne engem meglepett, ugyanis sokkal rosszabbra számítottam, pláne ebben az árkategóriában. Ugyan a magasakkal volt egy kicsi gondom, de semmi sem lehet tökéletes, így ezt elfogadom, és ha csak ezt kellene figyelembe vennem, akkor mindenkinek azt mondanám, hogy irány a bolt, és vegyetek Turm-ot, de nem ezt most nem feltétlenül tudom megtenni. A Ratsel és a Luft után valamiért a hibák jelenléte rosszul érintett. Ha csak a hangzást kell néznem, ami a legfőbb szempont egy ilyen rendszernél, akkor mindenképp ajánlott plecsnit érdemel a Turm V2, de ha az újított felületet és a BT képességet is figyelembe veszem, akkor hiába a jó árazás, csak tetszik plecsnivel tudom díjazni. A kérdés itt leginkább a végfelhasználóban kell, hogy eldőljön, náluk is abban, hogy mire van szüksége: Egy viszonylag olcsó, remekül szóró hangszóró szettre? Vagy egy vezeték nélküli megoldásra? Ha az előbbi, akkor a Turmot csak ajánlani lehet, ha viszont az utóbbi az elsődleges szempont, akkor mindenképp alternatíva után kell nézni.

ajanlott tetszett_s[1]
A tesztben szereplő hangszórókat ezúton is köszönjük a Thonet & Vander-nek! logo_tv-21[1]

Írta: Herczeg Balázs

Főszerkesztő-helyettes, hardver teszter