Nem régiben a Wayteq piacra dobta Talk 5H típusú dual sim-es telefonját vagyis inkább tabletphone-ját, amelyet szerencsénkre mi is kipróbálhattunk két hét erejéig. Ez idő alatt bőven volt alkalmam nyúzni a telefont.

Ami azonnal szembetűnő, hogy a telefon formatervezése jól illeszkedik a gyártó mostanság piacra dobott készülékei közé. Hasonló formavilág, hasonló színek és leegyszerűsített felület. Ebben az esetben ugyan szögletes a készülék és kevésbé lekerekített, de ez nem feltétlenül válik a hátrányára. Ami mégis hátrány az a sok műanyag, amelynek tűrőképességét ugyan nem próbáltam, de gyanítom könnyen karcolódik és törik, nem érdemes tehát elejteni.

Mint, minden tesztemnél, itt is a telefon specifikációinak leírásával folytatom a sort,  hogy mindenki el tudja azonnal dönteni, hogy megfelel-e az elvárásainak. A Talk 5H pedig a következő specifikációkkal rendelkezik:

Kijelző: 5.5" multi-touch, kapacitív HD IPS, 1280x720 pixel

Frekvenciasáv: GSM 900/1800 MHz, 3G/WCDMA 2100 MHz, HSPA+ (42M/11M)

Processzor: MediaTek MT6589 Cortex A7 Quad-Core, 1.2 GHz, 28nm

Memória: 1 GB RAM, 4 GB tárhely

Grafika: PowerVR SGX544MP

Adatátvitel: WiFi, Bluetooth 4.0, USB 2.0, GPS

Kamera: 8 MP, AF, LED vaku, FullHD videófelvétel

Az adatokat nem a fejemből pattantak ki, hanem a gyártó honlapjáról, innen másolódtak ide:)

A fentiek alapján egy igen impozáns kis telefonnal van dolgunk. Akit esetleg sért a telefon megnevezés a készülék méretei miatt, az nyugodtan gondoljon a "phablet" kifejezésre, amikor telefont írok.

Na ugorjunk akkor bele a tesztbe. A készülék négymagos processzorral rendelkezik, ami azért elég gyorsan pörgeti a Jelly Bean-t, nem nagyon voltam sebességproblémáim a két hét alatt. Az 1 GB RAM véleményem szerint kevés, 2 GB-t szívesebben látnék a készülékben, mert azért ez is kezd manapság alap lenni, de ez legyen a legnagyobb problémánk.

Lássuk csak mi is van még itt, GPS, USB 2.0, Bluetooth 4.0 és 4 GB belső tárhely, ami természetesen jóval kevesebb, mert a rendszer eleve elviszi kb. a felét.  Ugyanakkor a tárhely probléma egy 32 GB-os micro SD-vel máris orvosolható, akinek pedig nem elég, az vegyen laptopot :) A Bluetooth-ról annyit, hogy tényleg van, nem csak dísznek van odaírva, problémamentesen, azonnal rácsatlakozott a Plantronics BackBeat Go vezetéknélküli fülesem, szóval teljesen jól funkcionál. A GPS is működik, bár lassan találja meg a pozíciónk, de működik és jól használható.

A képernyő számomra picit fakó, de ennek ellenére szép és éles, mindenképpen előrelépés még a WayteQ tabletekhez képest is. Több a szín és valahogy az egész telefont stabilabbnak éreztem. Kevésbé lassult és nehezebb is volt zavarba hozni. A készüléken amúgy a 4.2.2-es android verzió fut, tehát Jelly Bean, ami azért elég biztató, ami probléma, hogy a gyártó minden valószínűséggel nem fog kiadni frissítést a telefonhoz, ezt mindenképpen érdemes mérlegelni vásárlás előtt.

A fentiek mellett egy 8 megapixeles hátlapi kamera is helyet kapott egy vakuval. Ez azt hiszem minden átlag felhasználó igényeit kielégíti. Nem ezzel fogjuk életünk legszebb képeit készíteni, de az átlagot azért bőven megüti. Picit számomra zavaros a kép, főleg, ha ráközelítünk, akkor látszik, hogy picit „zajos”. Az előlapi kamera 1,3 megapixeles, ami viszont bőven elegendő a videochathez. A barátaim felismertek a képen, szóval azt hiszem ez tökéletesen megfelelő is. A gyártó rengeteg beállítást ígér a képekhez, de azért itt ne ájuljunk el, főleg a panorámaképek, időzített képek, pár effekt, amelyet használhatunk. Félreértés ne essék, ezek mind-mind nagyon jók és hasznosak, de szinte bármely más telefon rendelkezik ezekkel a beállítási lehetőségekkel. A képeket a tesztbe "elrejtve" osztottam most meg és nem galériaként. Ennyiből már kivehető, hogy nagyjából mire képes a ketyere.

Alapkritérium egy ekkora telefonnál (főleg céges ügyfelek számára), hogy az üzleti szoftverek, mennyire használhatóak. A szokásos quickoffice-t telepítettem. Értelemszerűen nem olyan kényelmes a használata, mint a WayteQ tableteken, de legalább oldalra fordítva a telefont, kényelmesen átértem a billentyűzetet, így a folyamatos gépelés sem okozott gondot. Azt hiszem, hogy ha nagyon muszáj és nem akarunk kiesni a munkából, úton vagyunk és a laptopunk lemerült vagy nincs nálunk, akkor kényelmesen használható a Talk 5H alap dokumentumok megírására, táblázatok kezelésére.

A tesztem végéhez közelítve elérkezünk az egyik legnagyobb előnyéhez a telefonnak, mégpedig ahhoz, hogy dual-sim-es. Tehát egyszerre két sim kártyát is képes kezelni. Ennek apró szépséghibája, hogy 1 micro sim-et és egy normál sim kártyát képes kezelni. Ugyanakkor ezeket teljesen együtt kezeli, tehát nem kell váltogatni közöttük, hogy mikor melyiket akarjuk kezelni. Egyedül az adatforgalmi beállításoknál kell meghatározni, hogy mely hálózatot kívánjuk használni, de azt hiszem ez értelemszerű. Tehát ez a fajta sim-es megoldás tökéletes azoknak, akik céges és privát telefonnal is rendelkeznek, mivel teljesen egyszerre kezeli őket a telefon. Azt még megjegyzésként ideírom, hogy hívás közben viszont lekapcsolja az éppen nem használt kártyát. Tehát addig a másikon nem vagyunk elérhetőek.

Az akkumulátorról még nem ejtettem egy szót sem. Egy 2500 mAh-s került bele és azt kell mondjam teszi a dolgát. Két napnál tovább sajnos ez sem bírja, de intenzív használat mellett is kihozható belőle egy jó nap. Azért egy töltő mindig legyen nálunk, mert a Candy Crush és a Traffic Racer már jobban meríti, mint a sok chat alkalmazás, amit még futattam rajta. Ezzel teljesen meg voltam elégedve.

Soraimat összegezve el kell, hogy mondjam a telefon nagyon tetszett. Igaz nem a külsejével fogott meg, mint inkább a tudásával. Mivel jelenleg Magyarországon 45-50 ezer forint között vásárolható meg, mindenképpen jó vételnek számít. A telefon elég gyors, a sebességére nem volt panaszom, talán picit nehéz, lehúzta a zsebem, de legalább nem a pénztárcám. A dual-sim megoldás pedig teljesen kielégítő és igen csak előnyös azoknak, akik legalább két sim kártyával rendelkeznek. Tőlem kap egy ajánlott plecsnit.