Az AMD Ryzen széria hatalmas meglepetésként robbant be a piacra, ennek következtében nem is meglepetés, hogy a Ryzen launch megnyerte a 2017-es „Az év legjobb terméke” díjat a(z) European Hardware Awards-on. Nem mellesleg a Ryzen 5 is megnyerte a legjobb processzor díját, illetve a legjobb alaplap díját is az AM4-es Asus Crosshair VI Hero alaplap vitte el. A Ryzen széria jó lett, és végre szerkesztőségünknek is alkalma nyílt arra, hogy 1 héten keresztül nyúzhassuk a jelenleg csúcs Ryzen processzort, az R7 1800X-et köszönhetően az AMD-nek. A tesztelésre a teljes Ryzen kitet megkaptuk, viszont a teszt szigorúan csak az alaplapra, illetve a processzorra fog fókuszálni, így a Noctua hűtése és a Corsair memóriái csak említés szintjén kerülnek bele a tesztbe.

Először is mit érdemes tudni magáról a Ryzen-ről? 4 év fejlesztés után az FX szériát az AMD kénytelen volt versenyképes megoldással leváltani, hiszen az FX processzorok sajnos túlságosan elmaradtak a konkurens termékektől, amely ahhoz vezetett, hogy a konkurencia éveken keresztül uralta a processzor piacot, míg az AMD éppen, hogy csak bukdácsolt a processzorpiacon. Az ötletek jók voltak, de a magas fogyasztás és a konkurenciához képes alacsony teljesítmény az AMD-t teljesen ellehetetlenítette abban, hogy a nagysebességű processzorok piacán maradandót tudjanak alkotni. Az APU-k ugyan jók voltak, de azok is csak az alsóbb szegmenseket tudták megcélozni, cserébe viszont jóval frissebb architektúrára épültek, mint az FX széria, ezáltal az alaplapgyártók is újabb extrákat tudtak a lapokra pakolni. A Ryzen végre elhozta azt a vérfrissítést, amire az AMD-nek oly régóta szüksége volt, hiszen a korábbi AMD FX processzorokból hiányzott a PCI-E Gen 3 vezérlő, így csak kisebb-nagyobb trükkök árán tudták az alaplapgyártók a Gen 3-at bevezetni az alaplapjaikra.

Megérkezett a ZEN – az egyensúly

Az első ZEN architektúrára épülő processzorok a Summit Ridge kódnevet kapták meg, ezen belül pedig külön processzorok készültek(nek) a felső kategóriába (Threadripper), a teljesítmény kategóriába (Ryzen 7 széria), a mainstream kategóriába (Ryzen 5) és a belépőszintre is (Ryzen 3). Ami mindegyikben közös, az a ZEN mikroarchitektúrára és a Summit Ridge-re való épülés, illetve a gyártástechnológia, amely a legújabb GCN GPU-koz hasonlóan szintén a 14 nm-es FinFET eljárással készülnek. Annak köszönhetően, hogy a régi 32 és 28 nm-es gyártástechnológiát leváltotta a cég, végre megfelelő mértékű teljesítményt és hatékonyságot sikerült kicsikarni a processzorokból. De még mekkorát! 40%-os előrelépést jelent a csúcs FX processzorokhoz képest a Ryzen, ennek köszönhetően jónéhány programban még az intel processzorokat is sikerült maga mögé utasítania.

Térjünk rá a Ryzen 7 szériára. A Ryzen 7 processzorok egytől egyig 8 maggal érkeznek, melyek az AMD Hyper Threading-hez hasonló technológiát vetett be, a Simultaneous multithreading-et, vagyis az SMT-t, aminek köszönhetően 16 terhelhető egységre bomlanak. A processzoron nem 4,9 milliárd tranzisztor kapott helyet. Az L2 gyorsítótár mérete 512 KiB magonként, míg az L3 tár mérete összesen 16 MB, mellyel összesen 20 MB tárat kapunk, így gyorsítótár tekintetében nem lehet panaszunk az AMD-re. A Ryzen 7 szériába tartozó processzorok 95 W és 65 W-os TDP-vel érkeznek, így tényleges fenyegetettséget jelentenek az Intel számára mind felépítés, mind pedig fogyasztás tekintetében.

Az AMD egy úgynevezett SenseMI technológiával vértezte fel az összes RYZEN processzort, amely technológiai fogalom lényegében több részletből tevődik össze. Összességében a technológia lényege egy olyan processzor, amely képes priorizálni a feladatokat, ezáltal „gondolkodik”, hogy hova kell a teljesítményt összpontosítani.

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=PSmGLU2Jx0Y[/youtube]

Pure Power: A technológia lényege a nevéből is adódik, a lényeg hatékonyság. A processzorba rengeteg szenzor kapott helyet, amely monitorozza a hőmérsékletet, a kihasználtságot és a fogyasztást. Ennek köszönhetően az okos vezérlő optimalizálja felhasználástól függően a fogyasztást, ezzel azt csökkentve, amely végeredményben hűvösebb működést is eredményez.

Precision Boost: A technológia lényege, hogy 25 MHz-enként képes növelni a processzor órajelét az éppen zajló folyamatok függvényében, ezzel gyorsabbá téve azokat.

Extended Frequency Range (XFR): A technológia lényege, hogy hűtéstől függően automatikusan túlhajtja a vezérlő a processzort a magasabb órajelek elérése érdekében, de csak addig, ameddig ez nem jelent túlmelegedést a processzor számára. Csak az X-el megjelölt processzorokon érhető el ez a technológia.

Neural Net Prediction: A hatékonyság a kulcsszereplő itt is, viszont egy kicsit más szemszögből. Az emberi agyban található neuronok hálózatához hasonló neurális hálót hozott létre minden RYZEN processzorban az AMD, amelynek lényege egy mesterséges intelligencia vezérlése, amely egy ideiglenesen feltérképezi hogyan használjuk a programokat a számítógépen, és ehhez mérten azokhoz a programokhoz nyújtja a nagyobb számítási teljesítményt.

Smart Prefetch: Végül pedig jöjjön egy tanulékony gyorsítótár, amelynek a feladata az, hogy a mindennapi használathoz szükséges algoritmusokat a processzor magába tárolja, megvizsgálja, hogy a programok hogyan férnek hozzá az adatokhoz, majd a megfelelő adatokat az algoritmusok segítségével gyorsabban el tudja érni, ezáltal még gyorsabb PC használatnak lehetünk részesei.

A Ryzen processzorok az alábbi utasításkészleteket támogatják: AMD64/x86-64, MMX(+), SSE1, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4a, SSE4.1, SSE4.2, AES, CLMUL, AVX, AVX2, FMA3, CVT16/F16C, ABM, BMI1, BMI2, SHA.

Kér valaki „Chipset”?

Az új processzorokhoz új chipset is jár, melyekből az Intelhez hasonlóan többet kapunk: A Z270 ellenfele az X370, a B250-é a B350, a H210-é pedig az A320. Ismerősek a nevek? Észre lehet venni a hasonlóságot? A hasonlóságok nem csak névben de a tulajdonságokban is megnyilvánulnak, ugyanis nagyjából pontosan azok a dolgok hiányoznak AMD-s fronton a kisebb chipsetekből, mint Intel fronton. Mivel a jelenlegi csúcs ryzen processzort teszteltük, az ahhoz kellő chipsetről, vagy inkább ajánlott chipsetről fogok beszámolni, az X370-ről.

Alapvetően a Ryzen processzorokban 24 PCI-E Gen 3 vezérlő található, amelyhez az alaplapon található chipset +8 PCI-E Gen 2-t ad hozzá. Mire kell ennyi vezérlő? Lényegében manapság rengeteg hardver már PCI-E vezérléssel működik, például az M.2 portok, U.2 portok is. Ennek következtében az SSD-k is nagyobb sebességen képesek működni, mint a SATA interfészen keresztül, cserébe le kell foglalniuk bizonyos PCI-E vezérlőket. Így mindenképp sok vezérlő kell, ha Crossfire-ben vagy éppen SLI-ben! Szeretnénk VGA-kat futtatni, mellettük pedig ki szeretnénk használni az NVMe SSD-k által kínált sebességet is. De nem csak a PCI-E vezérlőket kínálja a chipset, hanem az USB 3.1, USB 3.0, 2.0, Sata 3, Raid, Crossfire és SLI vezérlőért, illetve a túlhajtásért is a chipset felel. Ami szintén az alaplapokon található meg de a CPU kezeli, az a DDR4 vezérlő, így végre AMD rendszerekbe is DDR4 memóriákat pakolhatunk, ideje volt. Alapvetően a processzorok 2133/2400 MHz-es modulokat támogatnak gyárilag, de a 3.2 GHz-es modulokkal, sőt az új microarchitektúra frissítsenek köszönhetően már a 4 GHz-es modulokkal is képesek elméletben elboldogulni. (A gyakorlatban más látszik).

Ryzen 7 1800X

Az 1800X a jelenlegi csúcsok csúcsa az AMD-nél, legalábbis a fogyasztói piaci szegmensben. A processzor 8 maggal és 16 terhelhető egységgel érkezik, összesítve 20 MB gyorsítótárral. A gyári órajel 3.6 GHz, a turbó viszont ezt képes 4 GHz-re is növelni. Erre jön rá +ba az XFR boost, amely tovább növelheti az órajelet, egészen 4.1 GHz-ig.

A processzor értelemszerűen a PGA alapú AM4 foglalatba tud csak beilleszkedni. A gyártástechnológia 14 nm. A fontosabb infók még egyszer említésre kerültek, a további infókat a hosszas bevezetőben meg lehet találni, még egyszer nem teszek róluk említést itt is.

Aorus X370 Gaming 5

A Gigabyte mindig is olyan alaplapokat gyártott, amelyek valamilyen tekintetben kiemelkedők voltak, akár stabilitás, akár OC, akár küllem (Killer széria, SOC Force széria) tekintetében. Jelen esetben is az utóbbiról beszélhetünk, köszönhetően a LED giccsparádénak, amit már a korábbi Z270 Gaming 5 tesztben is látni lehetett. Hiszen tudjuk: „2017 a VR és az RGB Led-ek éve”- rémlik? Ellentétben az Intel szériával, a Ryzen széria csak 2 Aorus alaplapot kapott (eddig), a Gaming 5 és a Gaming K7 tekintetében, így legalább megvan a választás lehetősége színek tekintetében: ’fekete-fehér vagy matt fekete karácsonyfadíszt szeretne?’ – akarom mondani alaplapot.

Az X370 Gaming 5 viszont valamilyen tekintetben érdekesebb, mint az Inteles változat, ugyanis nagyjából pont azokat az extrákat hozza el az alaplap, amiket hiányoltam az Inteles változatról: A dedikált bekapcsoló gomb és a külön Bios switch. Ennek köszönhetően az X370 Gaming 5 egyfajta hibridnek tekinthető az Inteles Gaming 5 és Gaming 7 között.

Ugyan a tokozás most PGA alapú AM4 tokozás, ettől függetlenül nem sok különbség található az alaplapon Inteles riválisához képest, ez pedig jót jelent. Memóriák tekintetében Dual Channel DDR4-es DIMM slotokat kapott az alaplap, amely maximálisan 64 GB memóriát képes kezelni, jelenleg maximálisa 3200 MHz-ig, de ez 4 GHz-ig fog bővülni. (A béta F6g bios már elérhető, de a teszt időszakában még nem volt) az alaplap acél borítású DDR4 és PCI-E sínekkel érkezik, melyek körül LED-es megvilágítást helyezett el a gyártó. A Pci-e foglalatoknál csak 3-3 különböző pontban, a memóriafoglalat körül viszont teljes egészében egy LED burkot húzott fel a gyártó. Ez mellett található egy cserélhető kis plexilap, ami szintén világít, a chipset is kapott háttérvilágítást, csakúgy, ahogyan a leválasztott PCB felülettel rendelkező hangkártya, illetve a processzor foglalat hűtőbordái körül is találhatunk 1-2 LED-ecskét. A technológia az RGB Fushion nevet kapta, természetesen ezeket testre tudjuk szabni, illetve különböző effekteket is tudunk rájuk beállítani. Az alkalmazott effekt lehet Pulzáló, Zene, Statikus, Vibráló, RGB színskála vagy intelligens mód is. Az említett alaplap 3 külön RGB LED zónával rendelkezik, az egyik maga az alaplapi zóna, a másik az AMD processzorhűtők külön RGB led zónája, a harmadik pedig a kiegészítésképpen ráköthető RGB LED szalag zónája. Az alaplap persze VR ready is.

Az alaplapi I/O panel egy teljes műanyagburkolatot kapott, csak úgy, ahogy a hangkártya is. Az utóbbiról viszont igény szerint könnyedén eltávolíthatjuk. Alatta (az MSI korábbi alaplapjaihoz hasonlóan) két Realtek ALC1220 húzódik meg, melyek Sound Blaster Xi-Fi 5 támogatást kaptak. Az alaplapi hangkártya jel-zaj aránya 120dB SNR, 8 csatornás, viszont OP-AMP modult és vele együtt műveleti erősítőt nem kapott az alaplap. Az új realtek audio processzor érdekessége, hogy érzékeli mekkora impedanciával rendelkezik az adott hangeszköz és ahhoz alkalmazkodik. Az audio források kezelése ezentúl megoldható egyszerre is, tehát ha valaki szeretne játék közben zenét hallgatni, az az előlapi fejhallgató csatlakozóra akár beállíthat egy zene lejátszót, míg a hátlapin mehet a gép alapméretezett hangforrása. Így akár játék közben tudunk más zenét hallgatni anélkül, hogy ki kellene kapcsolnunk az adott játék hangját. Streamelőknek ez a funkció még hasznos lehet. Ha valakinek nem lenne ez elég, természetesen USB DAC portokat is kapunk a kiegyensúlyozott, zajmentes hangminőség érdekében az USB-s hangeszközökhöz. Az utóbbi portok persze más eszközöknél is alkalmas a jel erősítésére.

A Smart Fan 5 technológia is implementálásra került, mely lényegében még intelligensebbé teszi a ventilátorok vezérlését. Egyrészt a szokásos CPU hűtő és Opt/pumpa csatlakozón kívül kapunk 4 PWM csatlakozót, melyek Hibrid csatlakozóként működnek, beleértve az elsőként említett kettőt is. Tehát mindegy, hogy ventilátort, processzorhűtőt vagy vízhűtést csatlakoztatunk rájuk, a vezérlő ezt érzékelni fogja, és ehhez fog alkalmazkodni. Ehhez extraként társulnak hőmérséklet érzékelő szenzorok is, melyek szintén hozzájárulnak a hatékonyabb vezérléshez.

Az alaplap NVMe SSD kompatibilitást élvez, így a PCI-e síneken kívül egy M.2 portot, Sata Expresst, Sata 3-at és U.2 portot lehet az alaplapon találni. Az az Optane, illetve a Thunderbolt 3 licenszet nem sikerült az Intelel megbeszélnie az AMD-nek, így ezek támogatásáról le kell mondani. A Sata 3 6GB/s-es teljesítménye elég gyenge manapság és a Sata Express 10 GB/s-os sebessége is harmatgyenge, így az M.2 és U.2 portoké akár 32GB/s is lehet SSD-től függően, ha netán szükség lenne egy gyors rendszerre. Természetesen a BIOS is kapott külön NVMe SSD konfigurációt. Ha pedig ilyen sebességekről beszélünk, az USB 3.1 Gen 2 is hatalmas sebességnövekedést ígér, ugyanis 5 GB/s helyett immáron 10GB/s-es sebességgel képes adatokat továbbítani, Természetesen Type-a és Type-c csatlakozót is találunk az alaplapon, csak úgy, ahogy előlapi panelről is csatlakoztathatunk USB 3.1 HUB-ot az alaplapra.

Az alaplapon 3 PCI-e X1 és 3 PCI-e x16 port kapott helyet, melyekből az alulsó kettő x8 illetve x4 sebességen képes futni, ellentétben a fő csatlakozóval, mely x16-ban. Ezek természetesen Gen 3-asok. Az SLI és a Crossfire támogatása ennek köszönhetően adott.

Az alaplap ugyan azokkal az International Rectifier (IR) VRM vezérlőkkel érkezik, mint az Inteles változat. Az IR nem csak a vezérlő IC-ket, hanem a MOSFET-eket is biztosította az alaplapon. Viszont azzal ellentétben nem 8+2 hanem 6+4 fázis kapott helyet az alaplapon. Ezekből 6 tekercs felel magáért a processzor fogyasztásának és feszültségének kezeléséért, 3 a processzorba épített SOC-ért, 1 pedig az integrált VGA-ért felelne, ha lenne olyan a processzorban, de nincs… Egy szóval a VRM: Jó.

Végül térjünk rá az alaplap I/O paneljére. Az alaplapon a megszokott PS/2, DAC USB 3.0 portokon kívül egy aranyozott HDMI csatlakozó, további 4 USB 3.0 port, 3 USB 3.1 Type-A port, egy USB 3.1 Type-C port, 2 ethernet csatlakozó (Intel és Killer), 1 digitális optikai kimenet és a további megszokott 5 jack kimenet kapta meg a megszokott helyét az alaplapon.

Az érdekesség, hogy az alaplap rendelkezik Windows 7 és 8.1 driverekkel is, annak ellenére, hogy a ryzen processzorok csakis kizárólag a Windows 10-et támogatják.

Csomagolás és extrák

Az alaplap nem csak tulajdonságokban, de csomagolásban is túlságosan hajaz a Z270 Gaming 7 alaplapra, ugyanis ugyan az a domborműves kartondoboz, ugyan úgy fényvisszaverős Gaming 5 felirat, és lényegében ugyan az a dobozdizájn köszön vissza, mint a Gaming 7 alaplapon. A Z270 Gaming 5 sajnos nem kapta meg ezt a prémium csomagolást, ráadásul a mellékletekben is elmarad AMD-s társához képest.

A hátsó I/O pajzson kívül kábelkötegelőket, SATA kábel matricákat, Aorus matricát, 4 SATA kábelt, HB SLI hidat!!!, G connectort, RGBW csatlakozó hosszabbítót, leírást és driver DVD-t kapunk.

Bios/UEFI

A Z270 sorozatnál debütáló BIOS felületet kapta meg az Am4-es variáns is, néhány apró különbséget leszámítva. Az első és legfontosabb, nem lehet az egér sebességét állítani, ellentétben az Inteles lapokkal, ahol lehet, így vagy választhatunk a csiga egérmozgás mellett és végre, vagy rá kell szokni a jól bevált billentyűzetes navigálásra. Kivéve, ha 12-16 000 DPI-os egérrel rendelkezik az adott géptulajdonos, mert akkor normál sebességen fog futni az UEFI felületben az egér, persze csak ha max DPI-on van. Ezt leszámítva az OC felület nem sokban különbözik az Inteles változattól, ahogy az UEFI többi része sem.

A memóriák és a hűtés

Memória tekintetében a Corsair Vengeance LPX CL15-ös 3000 MHz-es 2x8 GB-os kitje járt az alaplaphoz, amelyek 1.35 voltos feszültségen működnek. Sebességre és késleltetésre panasz nem lehet elméletben, gyakorlatban viszont voltak gondok, ami betudható annak a ténynek, hogy az AMD túlságosan elsiettette az alaplapgyártókkal a Ryzen piaci bevezetését, ennek következtében nem kevés gyermekbetegség jelentkezett.

https://www.youtube.com/watch?v=8wbcW__ASbA

Hűtés tekintetében a Noctua NH-U12S SE-AM4 végezte a dolgát, ami csakúgy, mint a memóriák, járt a kithez. A hűtés 6 év garanciával vásárolható meg, és egy Noctua NF-F12 ventilátor található rajta, melynek maximális fordulatszáma 1500 RPM, low noise adapterrel pedig 1200 RPM, így 120 mm-es ventilátorhoz képest nem számíthatunk túlságosan nagy zajforrásra, ugyanis míg maximum sebességen 22,4 dB(A) zajt produkál, low noise adapterrel csak 18, 6 dB(A) zajt. Nálunk a fekete ventilátoros változat fordult meg, de a ventilátor elérhető a megszokott Noctua színekben is.

Tesztkonfiguráció

A konfiguráció többi része adott volt, így a korábbi tesztekből már megismert hardverek adták a gép többi résztét.

• Be quiet! Pure Base 600 Window black
• Be quiet! Dark Power pro 11 750W
• MSI Geforce GTX 1060 Gaming X 6G
• Intel 540s 120 GB TLC SSD + Kingfast e-drive PRO SLC SSD 120 GB
• Seagate Barracuda 1 TB 7200 RPM + Hitachi Deskstar 7K1000.c 320GB HDD
• Gigabyte GA-AX370 Aorus Gaming 5
• AMD Ryzen R7 1800X
• Noctua NH-U12S SE-AM4
• Corsair Vengeance LPX CL15 3000 MHz 1.35v 2x8 GB DDR 4 RAM kit
• Windows 10 Pro 64 bit - Creators Update: 1703

Tesztprogramok

Az AMD processzorát különböző tesztprogramok alatt is megvizsgáltuk. Az eredményeket látva egyáltalán nem csalódtunk. A programok listája a következő:

• Cinebench R15
• Blackhole 4
• HWBOT benchmark
• Aida64
• Crystaldiskmark
• 3DMARK Timespy és Firestrike
• Watch Dogs 2
• Rise of The Tomb Raider DX12
• Doom Vulkan
• Forza Horizon 3

A Cinebench R15 értelemszerűen mindent vitt, nem hiába döntögetett a ryzen világrekordokat. A renderelést eszméletlenül gyorsan végezte el a processzor multithreading módban, habár a single thread mód kicsit alulmaradt a konkurenciához képest, de ez csak az órajel miatt.

A Blackhole Benchmark megint csak érdekes volt, ugyanis 4 core és single thread módban szintén alulmarad az Intelekhez képest (órajel különbség), viszont valami oknál fogva a multithreading módban is alig tudta felülmúlni az intel féle i7 7700-at.

A HWBOT benchmarkja először került be a tesztprogramok közé, a proci jól teljesített.

Aida 64-ben értelemszerűen a proci megint csak aratott, csak két Xenon processzor tudta megelőzni az előre beállított listán.

A memória tesztek jól mentek, habár a Ryzenek memóriakezelése kicsit érdekes. Minél nagyobb a memória sebessége, annál jobb a processzor játékokban, ennek érdekében csak 3 GHz-es memória órajellel mértünk végig mindent. Ez viszont a gyakorlatban valami oknál fogva csak 2966 MHz volt, de az a 44 MHz már nem oszt, nem szoroz…

Ahogy az olvasáson, úgy az íráson is látszik, hogy jó memória mellett a Ryzen szárnyal.

Az AMD és a Gigabyte SATA vezérlői ezúttal arattak, az SSD-k kiváló sebességgel működtek, olyannyira, hogy az Intel SSD gyorsabb írást még semelyik korábbi alaplap és proci kombóval nem produkált.

Ugyan procitesztekben a Fire strike alatt a Ryzen jóval gyorsabb volt, de a végeredményen ez nem sokat tudott változtatni, egy i7-el azonos teljesítményt hozott a processzor összesítésben.

Ugyan ez a helyzet a Time Spy-al is, procitesztben a ryzen arat, de összesítettben nem jobb, mint egy i7.

Watch Dogsnál a helyzet már érdekesebb volt, ugyanis ott maximális beállítások mellett 2 FPS-t átlagban veszített a Ryzen R7 1800X az i7 7700-hoz képest.

Rise of the Tomb Raidernél már fordult a kocka, és a DX 12-es mérésbe az 1800X megelőzte az i7-et.

A Doom Vulkan módja értelemszerűen nem okozott problémát, viszont valami oknál fogva kevesebb FPS-t csikart ki a videokártyából, mint az i7-el.

Végül a Forza Horizon 3 közel azonos eredményeket produkált.

Negatívumok? Gyermekbetegségek? Sajnos azok is vannak…

Köszönhetően, hogy a Ryzen Launch túlságosan is el lett sietve, érződnek rajta a gyermekbetegségek, sőt, ezek még most sem lettek kijavítva, pedig a Launch már egy jó ideje megtörtént. A Biosok még a legtöbb gyártónál instabilak (kivéve ASUS), a memóriák magas órajellel vagy működnek, vagy nem, és a legtöbb régebbi program nem teljesen működik olyan sebességen a ryzennel, mint ahogy kellene, bár mi ezt nem vettük túlzottan észre. Amit nagyon sajnálok, az az, hogy a Gigabyte sem tudta teljes mértékben kiaknázni a Ryzen alaplap UEFI-jében rejlő lehetőségeket, ugyanis meglehetősen sok hibát tud produkálni. Ha az X.M.P profil be van kapcsolva, az alaplap debug kijelzője random F9-es hibakódokat dobál vissza, háromszor újra indítja magát, majd megy mintha mi sem történt volna. OC-t hiába akartunk próbálni a processzorral, nem lehetett, mert amint órajel emelés történt, a Windowsba való boot egy alkalommal sem történt meg, pedig először hihetetlenül alacsony órajelekkel próbálkoztunk, nem ment. Az alaplapot előttünk egy másik magyar IT média cég is használta, figyelmeztettek minket a hibákkal kapcsolatban, de nem gondoltuk, hogy ennyire meggátolnak minket a dolgokban. Lehetséges, hogy éppen csak egy hibás alaplapot fogtunk ki, vagy az UEFI nem a legjobb, de ha az utóbbi a probléma, akkor a Gigabyte-nak ideje lenne összekapni magát, pláne, hogy az ASUS már kijavította a hibákat.

Végszó

A hibák a tényt nem befolyásolják, a Ryzen jó lett. A processzor végre versenyképes az Intel megoldásaival szemben, ennek pedig csak a felhasználók örülhetnek, na meg persze az AMD, aki szép lassan szerez egy kis részesedést a processzor piacból. A Ryzen processzorok alkalmasak a mindennapi felhasználásra, renderelésre, és gamingre is. Az utóbbi azért érdekes, mert sokan az ellenkezőjét állították, mi nem vettük észre, hogy bármi problémája lenne a ryzennek a játékokkal. Most jó igazán PC gamernek lenni, ugyanis a gépek felújítására még nem volt a mostaninál jobb alkalom. A piacon újra verseny van, az árak szépen lassan csökkennek, és a két rivális cég egyformán versenyképes processzorokat árul, annyi különbséggel, hogy az AMD mindezt olcsóbban teszi. Tehát ha valaki új gépet szeretne építeni, és nem elvakult Intel fan, nincs szüksége Optane illetve Thunderbolt 3 támogatásra, az nyugodtan választhatja az AMD megoldását, ugyanis, ha a gyermekbetegségek végre eltűnnek, akkor sokkal jobb választást fognak jelenteni, mint az Intel jelenlegi mainstream processzorai. Az alaplap helyzete kicsivel másabb az elsietett piacradobás miatt, így amíg a hibák teljes egészében ki nem lesznek javítva, addig sajnos nem tudjuk őszintén ajánlani az alaplapot.

AMD R7 1800X	Gigabyte GA-AX370 Gaming 5

A tesztkonfigurációt az AMD biztosította a számunkra, melyet ez úton is köszönünk nekik!