A sorozat ezúttal kissé visszább vett a tempójából, de aggodalomra semmi ok, az írók most sem hagytak cserben minket és egy újabb minőségi résszel gazdagodtunk. Ezúttal az előző részből kimaradt Királyvár szerepelt legtöbbet és bizony sok minden történt a történet ezen szálán. Kiderült, hogy a Főveréb korántsem egy olyan könnyen legyőzhető ellenfél, amilyennek Cersei-ék gondolták. Valahogyan képes volt megtéríteni Margaery-t, (már ha nem csak szerepet játszott, de Tommen előtt ennek nem láttam értelmét) aminek hatására ő meggyőzte Tommen-t arról, hogy a Septonnak mindenben igaza van. Képes volt saját családja ellen fordítani őt, így amikor Jaime és Lord Tyrell vérontásba kezdtek volna, ő megakadályozta azt, Jaime-it pedig száműzte. Elég komoly változást hozhat ez a döntés, nemcsak Királyvár, hanem észak szempontjából is, ahol Jaime-re jutott Zúgó visszafoglalásának feladata. Továbbra is ő az egyik kedvenc karakterem és nem örülnék ha csata közben, még ebben az évadban hullana el. Kicsit féltem, de nem hiszem, hogy baja lesz. A Tommen-t játszó színész alakítására viszont mindenképpen kitérnék, mert amit letesz az asztalra ez a 18 éves fiatal, az nem semmi. A másik nagy fordulat a Faltól északra történt, ugyanis visszatért egy rég nem látott szereplő, Benjen Stark. Az ő visszatérése megint csak alaposan megkeverheti a dolgokat. Ezt a dolgot egyébként imádom a Trónok harcába, hogy vannak karakterek akik évadokra eltűnnek, aztán pedig a semmiből visszatérnek, de természetesen nem ok nélkül, ez nagyon élővé teszi a történetet. Más említésre méltó nem igazán történt a részben, Arya elérkezettnek látta az időt, hogy visszatérjen Westerosba, és megkezdje bosszúhadjáratát (remélhetőleg) ezzel kisebb csalódást okozva a "Férfinek". Nem gondoltam hogy ilyen hamar meglépi ezt, de van egy olyan érzésem, hogy az utolsó részekre alaposan közrejátszik majd az eseményekben. Megismerhettük végre Samwell családját is, és bár kifejezetten hangulatos jeleneteket láthattunk, a történethez sokat nem adott hozzá, egyedül a valyriai acélkardnak lehet még később fontos szerepe. Legvégül pedig Daenerys és Drogon közös repülését láthattuk, Dany pedig lenyomott még egy meggyőző beszédet, amitől minden egyes dothraki elalélt, bár meggyőződésem, hogy erre a jelenetre csak azért volt szükség, hogy az ezúttal kissé lassabb folyású részt valami epikus jelenettel fejezzenek be, hogy az összkép szebbnek tűnjön. Mivel nekem tetszett a rész, így sok szükség nem volt rá a véleményem szerint, de legalább a sárkány fanatikusok igényét kielégítette. Ismét egy minőségi epizódot kaptunk, a folytatást pedig tűkön ülve várjuk.