A grafikus kártyák teljesítményének növekedése a gyártástechnológia fejlődésével
A grafikus kártyák teljesítménye évről évre túlszárnyalja az előző generáció tagjait. Ennek hosszú éveken keresztül az volt az ára, hogy a csúcskategóriás grafikus kártyák fogyasztása az egeket verdeste. Az utóbbi években viszont mind az NVIDIA, mind az AMD komoly erőfeszítéseket tett és tesz arra, hogy a teljesítmény növelés mellett az új generációs grafikus kártyák fogyasztását csökkentse. Ennek az egyik oka a felhasználók kegyeinek elnyerése volt, másrészt képbe került a bányászat, mely ha közvetve is, de hatást gyakorolt a fejlesztőkre, hogy a fogyasztást csökkentsék. Ezeket a célokat legfőképp a gyártástechnológia folyamatos fejlesztésével tudják elérni. Azokban az esetekben, mikor nem történt gyártástechnológiai változás legtöbbször a fogyasztás drasztikus emelése a záloga annak, hogy egy új generáció túlszárnyalja az elődöket.
Mai cikkünkben azzal foglalkozunk, hogy hogyan is alakult ez a fejlődés. Milyen hatással volt a gyártástechnológia változása a grafikus kártyák fogyasztására és teljesítményére. De első körben nézzük meg, hogy egy egy AMD és NVIDIA generáció milyen ugrásokat ért el a teljesítmény tekintetében. AZ AMD grafikus kártyák esetében összességében jól látható a fejlődés, bár voltak olyan időszakok, amikor a gyártó egy helyben toporgott. A 2009-ben megjelent 55 nm-es gyártástechnológiával készült HD 5870 teljesítményének a 2017-ben piacra dobott 14 nm-es VEGA 64 teljesítménye 4,6-szorosa. Ennyit fejlődött az AMD ebben az időszakban, ha csak a nyers számítási teljesítményt vesszük figyelembe.
A grafikonokból látszik, melyik generáció váltáskor volt komoly ugrás teljesítmény tekintetében. Az AMD esetében érdekes a helyzet, hisz nem minden esetben hozott a gyártástechnológiai fejlődés teljesítmény növekedést. A HD 6000 és HD 7000 széria között volt lényegesenn ugrás, hisz a HD 7970 Ghz 60%-al nyújtott nagyobb teljesítményt, mint az előd HD 6970. Ami érdekesség, hogy az R9 300 sorozat után az RX 400 sorozat visszalépett teljesítmény tekintetében, de, ahogy később meglátjuk, ebben az esetben a gyártó a fogyasztás csökkentés mellett döntött a teljesítménnyel szemben. Nagy ugrás volt viszont a VEGA sorozat, mely dupla teljesítményt produkált az RX 500 sorozat legnagyobb tagjaihoz képest, viszont ezt az eredményt sok-sok plusz watt elfogyasztásával sikerült elérnie.

Az NVIDIA esetében egészen 2008-ig megyünk vissza, ugyanis ekkor jelent meg a Geforce 9800 GTX, mely még 65 nm-es gyártástechnológiát használt. Ennek a modellnek a számítási teljesítménye 0,432 TFLOPs volt. A jelenlegi zászlóshajó a Geforce GTX 1080 Ti jelenleg 11,340 TFLOPs számítási teljesítményre képes, ami 26x-os teljesítménybeli növekedést mutat. A gyártástechnológia fejlődése itt is jól látható. Mikor az NVIDIA 40 nm-ről áttért 28 nm-re, akkor a teljesítmény duplázódott (GTX 580/GTX 680), vagy mikor a 28 nm-en túllépve a 16 nm-es gyártástechnológiát használták ugyancsak közel megduplázódott a teljesítmény (GTX 980 Ti / GTX 1080 Ti)

Aztán számolgattunk és készítettünk egy kis listát. Arra kerestük a választ, hogy egy grafikus kártya 1 TFLOPs (nyers teljesítmény) eléréséhez hány Watt felvételére van szükség. Először is nézzünk meg egy AMD majd egy NVIDIA generáció fejlődést, melynél a TDP-t és a nyers teljesítményt vetettük össze.
Az AMD mindig is hadilábon állt a teljesítmény / fogyasztás aránnyal, gondoljunk csak a Radeon R9 290, vagy 290X modellekre, melyek közel 300W-ot fogyasztottak, míg a konkurencia (780, 780 Ti) megállt 250W-on. Igazán nagy fejlődést a 14 nm-es gyártástechnológia alkalmazása és a Polaris GPU jelentett. A 2016-os évben az AMD gondolt egyet, kidobta azon terveit, hogy növelje a teljesítményt az előző generációhoz képest és piacra dobta a RAdeon RX 480-at, mely közel a Radeon R9 390X teljesítményét hozta, de ezt majdnem fele akkora fogyasztással produkálta. Aztán persze kellett egy csúcskártya, melynek esetében újra visszacsúszott a TDP 300W környékére, de például a VEGA 64 közel azonos fogyasztáson, mint az R9 390X dupla teljesítményt hoz, ami 2 év alatt figyelemre méltó.
Név | megjelenés | Gyártástechn. | FP32 teljesítmény | TDP | W / 1 TFLOPs |
AMD Radeon VEGA 64 | 2017 | 14 nm | 12,583 TFLOPs | 295W | 23,44 |
AMD Radeon RX 580 | 2017 | 14 nm | 6,175 TFLOPS | 185W | 29,96 |
AMD Radeon RX 480 | 2016 | 14 nm | 5,834 TFLOPs | 150W | 25,71 |
AMD Radeon R9 390X | 2015 | 28 nm | 5,914 TFLOPs | 275W | 46,5 |
AMD Radeon R9 290X | 2013 | 28 nm | 5,632 TFLOPs | 290W | 51,49 |
AMD Radeon HD 7970 Ghz | 2012 | 28 nm | 4,301 TFLOPs | 300W | 69,75 |
AMD Radeon HD 6970 | 2010 | 40 nm | 2,703 TFLOPs | 250W | 92,48 |
AMD Radeon HD 5870 | 2009 | 40 nm | 2,720 TFLOPs | 188W | 69,11 |
. |
[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=MPYrSChLkqI[/youtube]
.Az NVIDIA eleinte le volt maradva az AMD-től a gyártástechnológia terén, viszont az utóbbi években szépen lassan felzárkózott és be is előzte az AMD-t (bár jelenleg még mindig csak 16 nm-en tartanak a zöldek). Az NVIDIA politikája az utóbbi években, hogy 250W TDP-nél szabják meg a plafont. A táblázatban látható, hogy alakult a teljesítméní növekedése az 55, 40, 25, vagy a 16 nm-re való váltáskor. Sokkal kiegyensúlyozottabb a helyzet, mint az AMD esetében.
Név | megjelenés | Gyártástechn. | FP32 teljesítmény | TDP | W / 1 TFLOPs |
NVIDIA Geforce GTX 1080 Ti | 2017 | 16 nm | 11,340 TFLOPs | 250W | 22,04 |
NVIDIA Geforc GTX 980 Ti | 2015 | 28 nm | 6,060 TFLOPs | 250W | 41,25 |
NVIDIA Geforce GTX 780 Ti | 2013 | 28 nm | 5,345 TFLOPs | 250W | 46,77 |
NVIDIA Geforce GTX 680 | 2012 | 28 nm | 3,250 TFLOPs | 195W | 60 |
NVIDIA Geforce GTX 580 | 2010 | 40 nm | 1,581 TFLOPs | 244W | 154,33 |
NVIDIA Geforce GTX 480 | 2010 | 40 nm | 1,345 TFLOPs | 250W | 185,87 |
NVIDIA Geforce GTX 285 | 2008 | 55 nm | 0,781 TFLOPs | 204W | 261,20 |
NVIDIA Geforce 9800 GTX | 2008 | 65 nm | 0,432 TFLOPs | 140W | 324,07 |
. |
[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=JUL6Gc2g4kg[/youtube]
.Sajnos a következő generációkra még egy cseppet várnunk kell, hisz a kriprovaluta bányászat körüli mizéria az utóbbi időben komolyan befolyásolja a keresletet. Ez a raktárkészletek túltöltődését okozta, így ezeknek a készleteknek a kiürülésétől is függhet az új generáció(k) piacra kerülése. A következőkben az AMD "Navi", illetve a Geforce GTX 1100 sorozat érkezhet.