A Doctro Strange, a Marvel legújabb nagy dobása egy meglehetősen korrekt film lett. Nem érdemes azt várni tőle, hogy sok újat mutasson a már megszokott szuperhős film témában, de aki nem kolosszális elvárásokkal ül le elé, az nagy eséllyel nem fog csalódni.

A film főszereplője Dr. Stephen Strange, egy enyhén egoista, ámde kétségkívül nagy tehetséggel megáldott sebész, akinek egy szerencsétlen baleset folytán kezei szinte teljesen használhatatlanná válnak, ezzel tönkretéve karrierjét. A doktor nem törődik bele az esetbe, minden áron meg akarja gyógyítani a gyógyíthatatlan állapotban lévő végtagjait. Amint viszont az orvostudomány cserben hagyja, képtelen más módszerekhez folyamodni és egy Katmandu nevű városba utazik, ahol egy rejtélyes helyen az élet rejtett titkaiba nyerhet bebocsátást. A gyógyulás reménye újra felcsillan benne, de hamar rájön, hogy a birtokába jutott hatalom mellé komoly feladatok társulnak.

A film legnagyobb baja az, hogy nem képes túlnőni a már megszokott Marvel filmek korlátain. Nem érdemes komoly meglepetésekre, sem túlzottan mély karakterdrámára számítani. Persze jelen lesznek apróbb jellemfejlődések és kisebb fordulatok, de semmi olyasmi, ami kifejezetten nagyot ütne a film folyamán.

A történet ennek ellenére igencsak érdekesen lett megírva, a világ amit feltárnak a szemünk előtt meglehetősen kreatív módon lett bemutatva. Ehhez azért nagyban hozzájárul a film vizuális oldala, ami egyértelműen a film legnagyobb pozitívuma. Látvány terén eddig sem volt szégyenkezni valójuk ezeknek a filmeknek, a Dr. Strange azonban mégis kiemelkedik közülük. Nem részletessége és nem monumentalitása, sokkal inkább kreatív megvalósítása miatt felejthetetlen a film CGI-je. A csatajelenetek teljesen másképpen működnek, mint például a Bosszúállókban, a fizika törvényei megkérdőjeleződnek, és a tudat veszi át a hatalmat. Sose lehet tudni, hogy a következő pillanatban mivel rukkol elő az egyik szereplő, csak egy dolgot tudhatunk: Biztosan baromi látványos lesz.

A vizuális effektek persze ezúttal is látványelemként funkcionálnak, de néha olyan kreatív képi megoldásokat láthatunk, amit nem egy könnyen fogunk elfelejteni.

A Marvel filmek szokásához híven itt is sok humort kapunk, ami az esetek 80 százalékában jól is működik, de azért ennél láttunk már sokkal viccesebb Marvel filmet is. Strange karaktere eleinte idegesítő, túlzottan jópofiskodó lehet, de a film végére mégiscsak egy szerethető karaktert ismerhetünk meg Dr. Stephen Strange képében.

A film másik legjobb pontja, azok a színészi alakítások, szinte egytől egyig kifogástalan szerepléseket láthatunk. Benedict Cumberbatch könnyen megbirkózik Strange karakterével, de ez igaz az egyik személyes kedvencemre, Chiwetel Ejiofor-ra is, akit sokan a 12 év rabszolgaságból ismerhettek. A Hannibal sorozat rajongóinak itt van Mads Mikkelsen is, a legjobbat azon a végére hagytam, az Ancient One-t játszó Oscar-díjas Tilda Swinton-t. Vele úgy vagyok, hogy akár még egy Oscar-t is hozzádobhatnak, teljességgel megérdemelné.

A Doctor Strange egy meglehetősen szórakoztató mozi lett, ami történetmesélés terén tartalmaz egy-két jó ötletet, de a színészi alakításokon és a vizuális effekteken kívül nem sok mindenben alkotott maradandót. Aki rajongó, vagy szereti a jó látvánnyal rendelkező filmeket az feltétlen nézze meg, de aki csak szeretné két órára kikapcsolni az agyát, az se fogja megbánna a rá szánt időt.