Vannak címek, amiket nem kell bemutatni a nagyérdeműnek és korosztálytól függetlenül minden fiatal ismer, még ha nem is játszott minden részével. Erre legjobb példa a játékvilágban a Doom széria, ami számtalan díjat és elismerést zsebelt be az elmúlt években, valljuk be nem érdemtelenül. De nézzük meg honnan indult a nem kis múltú játék!

1993-at írunk. Az akkor épp fénykorát élő id Software a Wolfenstein sikerét követően készítette el a Doom-ot, egy belső nézetű ál 3D-t használó (akkoriban még nem volt 3D gyorsítás) horror FPS-t.

[caption id="" align="aligncenter" width="613"] Azt hiszem csúnyán leetted magad pajtás[/caption]

Először shareware formában jelent meg, és közel két év alatt 10 millióan töltötték le különböző FTP szerverekről. Nagy hatással volt a játékiparra, ami az 1990-es évek közepétől a Doom után fedezte fel igazán az FPS műfajt.

Az első részt több kiegészítő csomag és folytatás is követte, mint például a Doom II: Hell on Earth (1994), a The Ultimate Doom (1995), a Master Levels for Doom II (1995) és a Final Doom (1996).

Több év alatt sem csökkent a népszerűsége, hiába volt a későbbi részek fogadtatása felemás. A GameSpy 2004-es szavazásán az iparág szakértői minden idők legnagyobb játékának választották. 2004-ben jelent meg a sorozat következő része, a Doom 3, ami feldolgozta a régi részeket új grafikus motorral, neki van egy kiegészítője Resurrection alcímmel, 2005-ben pedig filmként is feldolgozták a játékot (bár ne tették volna).

Ha minden igaz, már készül a negyedik rész, bár nem tudni, hogy állnak a munkálatok, a megjelenést pedig már meg sem kérdezik, úgyis tudjuk rá a választ: "When it's done".

De mivel a Doom 4 megjelenéséig még ki tudja mennyit kell várnunk az id Software munkatempóját ismerve, könnyen kitalálhatjátok, igen kaptunk egy verziót Iphone-ra is!

Nevezetesen a Doom Resurrection nevű programot. Mi más is lehetne, mint szörnyekkel és rémségekkel teletűzdelt belső nézetű lövöldözős játék, igaz játéktermi stílusban, azaz a hősük magától mozog, nekünk csak a tüzelést és az újratöltést kell irányítanunk, na meg a különböző tárgyak (muníció, elsősegély dobozok) privatizálását.

[caption id="" align="aligncenter" width="613"] Ezt a kutyát még idomítani kell[/caption]

Hasonlatosan a PC-s verzióhoz, itt is egy tengerészgyalogost alakítunk, aki a Mars kutatóbázison tartózkodik, miközben a pokol teremtményei elözönlik a bázist. Mivel se táncos, se operaénekes adottságokkal nem rendelkezik hősünk (vagy a körülmények ismeretében nem használja), azt teszi amire kiképezték, rúg, vág, csonkol, lő és robbant, de ezt mind ipari mennyiségben.

A történet sohasem tartozott az id Softwares játékok erősségei közé, szóval itt se várjunk Barátok Köztet idéző fordulatokat, bár én inkább szembenézek egy Pinky Démonnal, mint magával Magdi nénivel (Isten nyugosztalja)...

Összegezve a könnyen emészthető sztori viszi előre a játékot, megtörve a néhol monoton lövöldözős jeleneteket. Érdekes színfolt például a minket segítő kis robot és az őt irányító tudós, aki hasznos tippekkel lát el minket kalandozásaink során. Annyi titkot ugyan elárulhatok, hogy helyszíneink elég változatosak lesznek, még a Poklot is bejárhatjuk, szóval nem kell rétegesen öltözködni, ott mindig süt a na.., szóval ott nagy a forróság.

A játékmenet tökéletesen kihasználja a telefonunk képességeit, 3G-n teszteltem. A giroszkóp segítségével tudjuk a célkeresztet mozgatni, mint fentebb említettem a mozgásra külön nem kell figyelnünk, amit én pozitívumnak tartok, mert az már az élvezhetőség rovására menne. Így a figyelmünket az akcióra összpontosíthatjuk, ami ennek a játéknak a lelke. Lövöldözős játék lévén fontos szerep jut a különböző testrészeknek, és az azokat ért találatoknak, szóval érdemes a fejre menni, már ha felismerjük, hogy minek hol a feje, vagy fejei. Nehézségi szintet is választhatunk, a újonctól a rémálomig 4 nehézségi szinten tehetjük próbára képességeinket.

Ha fel akarunk kapni egy tárgyat, egyszerűen csak rábökünk az ujjunkkal, mi sem egyszerűbb, elvégre nem az eszünkért vagyunk tengerészgyalogosok...

Van még egy okos lehetőség, a Dodge gomb, ha szükség lesz rá villogni fog a képernyőn a Cover felirat. Értelemszerűen fedezékbe vonulhatunk a golyók, és egyéb felénk röpülő súlyos testi sértést okozó dolgok elől. Érdemes gyakorolni, mert fontos az időzítés. Itt érdemes megjegyezni, hogy az ellenséges katonák célzási folyamatát hivatott számunkra jelezni egy kezdetben sárga hatszög, ami folyamatosan vált pirosra. Ha elérte a piros színt, becéloztak minket, ilyenkor 100%, hogy találni fognak, szóval ilyenkor a fedezék ajánlott.

Tehát a játékmenet könnyen elsajátítható és kézreálló.

Minden pálya végén kapunk egy összesített statisztikát az etapon nyújtott teljesítményünkről. Kitér itt külön a pontosságunkra, hogy mennyi rejtett tárgyat találtunk, és még sorolhatnám.

Ajánlom figyelmébe mindenkinek még a Challenge menüpontot, ahol különböző speciális feladatokat kell teljesítenünk, pl.: lépj túl egy meghatározott pontmennyiséget, vagy ölj meg egy bosst 100% megmaradt életerővel, és 100%-os találati pontossággal. Ez nemcsak a játék időtartamát hosszabbítja meg, de üde színfolt és a hardcore játékosok igényeit is kielégíti.

Extra pályát is kapunk, ha teljesítettük az egyjátékos módot egy-egy nehézségi szinten, amit a Maps menüpontban érhetünk el.

A freeplay opció mögött a telesített pályákat játszhatjuk újra, tetszőleges sorrendben.

Végre egy olyan horror játék, aminek hangulatát a hangok nagyon jól vissza tudják adni. Telefonra kiadott program ellenére igen szépek és tiszták a hangok, és persze minden szörny, fegyver más hangot kapott, sajna az átvezető jelenetek párbeszédei nincsenek hanggal kísérve, de gondolom ez méret csökkentésből kifolyólag van így megoldva. Amiben mindenképp magasan a többi horror játék fölé emelkedik a Doom az a hanghatások. Fülessel játszva adja a legnagyobb élményt. Tessék kipróbálni!

Már-már hagyomány, hogy az id-s játékok messze korukat megelőző grafikával rendelkeznek, kivétel ez alól az Unreal sorozat, de ebbe most ne menjünk bele. A Doom mint PC-n, úgy Iphone-on is szemet gyönyörködtető grafikával rendelkezik (2009-ben), és ami még dicséretes, hogy szaggatás nélkül fut, a töltési idők ugyan lehetnének rövidebbek, de ne legyünk telhetetlenek. Inkább használjuk ki a nyugalmat, amit a töltési képernyő ad. A szörnyek tökéletesen összeegyeztethetők a számítógépes verzióval, sajna nem kapott mind helyet a játékban, de szerencsére kedvencem, Pinky Demon itt is beköszön. A pályák viszonylag nagyok, és mindezt egyhuzamban nyomhatjuk végig, nem akadunk lépten nyomon "loading" feliratba.

De hogy negatív kritika is legyen, hiszen ennek a játéknak is van árnyoldala, hála az égnek ez szinte észrevehetetlen a napos oldal fényében (uhh csak úgy repkednek a költői képek....).

Egy idő után monoton, igen sajna ez van, de mintha ugyan ezt tapasztaltam volna a PC-s Doom 3-nál, egy fanatikus ezt feature-nek nevezné, én inkább negatívumnak.

Még mindig drága, nemsokára 3 éves lesz a játék, de még mindig $9? Nade kérem szépen...