Intel Workstation az alsóbb szinten: Intel Core i7 7820x és MSI x299 SLI PLUS teszt

AZ AMD Threadripper bejelentését követően az Intel kifejezetten gyorsan lépett, így egy megsürgetett bejelentés után 2017 3. negyedévében elérhetővé vált az x299 platform, amely már nem a megszokott LGA 2011-es foglalattal érkezett, hanem egy visszafele már nem kompatibilis, új foglalat került az újdonsült alaplapokra, az LGA 2066 személyében. Ezzel az Intel lecserélte a már akkor 6 éve piacon lévő aggastyán kort megélő foglalatot egy újdonságra, ezzel egy időben pedig elstartolt a Core i9 szériát, mely az AMD Threadripper ellen került bevetésre.

Az Intel legsilányabb processzorstartja érződött a piacon, ugyanis a workstation piacon nem igazán volt túlnyomó érdeklődés az újonnan bevezetett i9-ek iránt, ellenben a threadripper szép rajtot tudott produkálni. A silány starttal elrajtoló szériát mi is kipróbáltuk, köszönhetően az MSI-nek, akik ugyan nem a legújabb i9-e, hanem egy i7 7820X processzorral társítva küldték el megoldásukat. 

Intel Core i7 7820X

A processzorról azt érdemes tudni, hogy nem az olcsóbb kategóriás Kaby Lake-X széria tagja, hanem a Skylake-E szériát erősíti a processzor, tehát erősebb eszközről beszélhetünk. A processzor maga 8 maggal és 16 szállal rendelkezik, csakúgy, mint a mostani 9. generációs i9 9900K processzor. Gyártástechnológia tekintetében 14 nm-es csíkszélességen készült a proci, 11 MB L3 gyorsítótárral rendelkezik, a gyári órajele pedig a 9900K-hoz hasonlóan 3.6 GHz, viszont a turbo órajel maximum csak 4.5 GHz-re megy fel, persze ha fel van telepítve az Intel Turbo Boost 3 számára kellő driver. TDP tekintetében 140W-os a 7820X, cserébe a 128 GB DDR4 2666 MHz-es memóriákat támogat alaphangon, OC-s memóriák nyugodtan jöhetnek mellé, ha valakinek ez minden vágya. Viszont a nagy előny a mainstream rendszerekhez képest. Hogy akár 28 PCI-e sín is kapcsolódhat a processzorhoz, ami annyit tesz, hogy az alaplapokon megvalósítható az x16  + x8 + x4 PCI-E Gen3-as sínrendszer. Magyarán szólva bányászoknak, vagy több videokártyát igényló emberek számra megváltásként szolgál a nagy mennyiségű PCI-E sín támogatás. Integrált videokártya nincs, bár aki ennyiért vesz magának processzort, + mellé hasonló áron alaplapot, az valószínűleg nem videokártya nélkül kívánja használni a rendszert.

X299 mint chipset

Sajnos az X299 chipset még abból az időszakból származik, amikor az USB 3.1 Gen 2 támogatás, még nem volt a chipsetek része (ebben hasonlít a jelenleg is kapható AMD-kre) ellenben 5 USb 3.0 Superspeed port támogatása adott, illetve 8 USB 2.0 csatlakozó is elfér az alaplapon a chipsetnek köszönhetően. Szintén érdemes megemlíteni, hogy a chipset támogatja az Intel Optane memóriákat is. Persze a quad channel memória támogatás is adott.

Ebből kifolyólag szükség volt a gyártóknak 3. féltől származó USB 3.1 vezérlőket bevetni, így esett a mai tesztalanyunknál is a választás az ASMediára, pontosan pedig az ASM3142 illetve ASM1074 vezérlő IC-kre.

MSI X299 SLI PLUS

Az alaplapnak már a nevéből is adódik a különlegessége, ez pedig az SLI támogatásban rejlik, abban is az x4-es SLI támogatásban. Ennek fényében két X16-os sín is helyet kapott az alaplapon, habár csak Core i9 processzorral lehet kihasználni a 2 16-os sín teljes sávszélességét, ugyanis a 28 sínes i7 nem képes mindkét sínt teljes sebességen kezelni. Ettől függetlenül könnyen megvalósítható a 3-as SLI vagy Crossfire. Érdekes módon a lapon csak 1 8 pines tápcsatlakozó található, amely ugyan bőven ellátja a processzort, de túlzott túlhajtásra nem igazán lehet számítani, ez pedig csak az egyik ok. Természetesen quad channel memória fogadására is képes az alaplap, így akár 8 DIMM mpdul is elhelyezhető az alaplapon, amelyek még akár 4500+ MHz-en is képesek működni, ha a modulok jók, az alaplapon nem múlik.  

VRM tekintetében a vezérlést a jó öreg International Rectifier IR35201-es vezérlője végzi, amely 8+1 módban fut. Mosfetek tekintetében dupla adag komponens található az alaplapon, 4-és fél fázis található az alaplap előre néző oldalán a VRM alatt, de hátul is található ugyanennyi. A fél fázis pedig az IR3598-as duplázójának köszönhetően tesz ki egy + fázist. Sajnos Mosfetek tekintetében nem számíthatunk túlzottan sok jóra, ugyanis itt a gyártó erősen spórolós kedvében volt, nem ez volt a prioritás, amikor az alaplapot a mérnökök megalkották. Mind alsó- mind pedig felső oldali mosfetek tekintetében a NIKO semiconductorra támaszkodott a gyártó, azon belül is a jól bevált tömeg mosfetek adják az alapot a PK632BA 78A-es felső, illetve PK616BA 50A-es alsó oldali mosfetekre. Ha valaki OC-t tervezne X299-es platformon, az inkább drágább megoldás után kutasson, ugyanis az alaplapon található VRM rendszer nem erre lett kitalálva, ellenben normál üzemmódban semmi probléma nem fog adódni. Cserébe a VRM hűtőborda kellőképpen jó hőeloszlás tekintetében, ráadásul RGB világítást is kapott, csak hogy a mosfeten kívül más is termelje a hőt, mert a felület még ezt is képes megfelelően elosztani. Memória tápellátás tekintetében 2 fázis gondoskodik a memóriakezelésért. Egyéb komponensek tekintetében: szilárd kondenzátorok, induktorok a Military Class 6 szabványnak megfelelően kerültek az alaplapra.

EZ debugger és normális DEBUG panel is kapott helyet az alaplapon. Lefelé haladva megtalálható egy front USB 3.0 csatlakozó, illetve egy front USB 3.1 is, melyet az ASM1074 chip vezérel. X16-os PCI-e sínből kapunk 4-et, melyek kiosztása a következő: X16, x8, X16, x4, ezeken kívül két X1 sín is kapott helyet, melyek X4 módba mennek, de érthető okokból ezek M.2 porttal lettek megosztva, így választhatunk, hogy M.2 NVME SSD-t, vagy x1 bővítőkártyát/SSD-t használunk. Az X299 chipset hűtője is kapott RGB világítást, így szinkronban tud világítani a hűtőbordával. Ez egészen addig szép, amíg egy videokártya el nem takarja az összképet, szóval összességében ennek a dizájnelemnek nem volt sok értelme.

Sata csatlakozókból 8db SATA III portot kapunk, illetve egy U.2 port is található az alaplapon a megfelelő SSD-k számára.

Az alaplapon egyébként Dual Bios, illetve BIOS kapcsoló is található, így ha az egyik bios meghalna, fizikai kapcsolóval válthatunk át a másikra, majd állíthatjuk vissza az eredeti bios-t működő állapotba. Természetesen a Click Bios V felület köszön vissza az alaplapon. Ventilátorok számára mindössze 4 sima csatlakozó, 1 pumpa csatlakozó, illetve egy proci ventilátor csatlakozó áll rendelkezésre, de ennek elégnek kell lennie a legjobb légáramlat kialakításához is.

RGB csatlakozó, USB 2.0 előlapi csatlakozók, RAIR vezérlő, előlapi audio csatlakozó, illetve thunderbolt kártyához szükséges csatlakozó szintén található az alaplapon.

Hátlapi I/O tekintetében egy CMOS reset és egy Bios flashback gomb található legfelül, amiknak véleményem szerint nem feltétlenül kelene egymás mellett lenniük, de nem kérdőjelezem meg a mérnököket. PS/2 csatlakozó, 4 USB 2.0, 4 USB 3.0, 2 USB 3.1 Gen 2 (1 Type-A és 1 Type-C), 2 ethernet port (Intel I211 és I219-V) illetve 5.1 audio jack kimenet, mikrofon és vonalbemenet, illetve SPDI/F kimenet található. 

A hangkártya szerepét a Realtek ALC1220 végzi japán szilárd kondenzátorokkal, így a hangminőségre nem lehet panasz.

Tesztgép

A tesztgép az alaplapon és a processzoron kívül a szokásos:

• · Intel Core i7 7820X
• · MSI X299 SLI PLUS
• · MSI GTX 1060 6G Gaming X
• · ADATA XPG Dazzle CL16 DDR4 2400 MHz 2x8GB RAM
• · Be Quiet! Dark Power PRO 750W
• · Be Quiet! Pure Base 600
• · Intel 540s 120 GB ssd
• · Kingfast E-Drive Pro 120 GB SSD
• · Hitachi Deskstar 320 GB Sata II HDD, iletve Seagate Barracuda 7200 RPM 1 TB SATA III HDD
• · Windows 10 Pro 64bit

Tesztprogramok

Itt sem történt változás, az alaplapteszteknél már bevetett programokat használtuk

• · Aida64
• · Blackhole 4
• · Cinebench
• · Crystaldiskmark
• · 3DMark

Tesztek

Az Aida64 tesztekben az alaplap hozta a várható szinteket. A processzor 91374 pontot ért el 4.133 GHz-en, ami a Turbo Boost órajeltől ugyan elmarad, de nem rossz eredmény ettől függetlenül. 

A memória olvasás és írás sebessége az elvártnak megfelelően alakult, 2400 MHz-en, nem lehet panaszra ok.

A blackhole tesztben is szép eredményt ért el a processzor és az alaplap, amely jó jel, ha a produktivitás a cél, ugyanis nem a processzoron és az alaplapon fog múlni a munka nagy része, hanem a felhasználó ügyességén.

Firestrike alatt a CPU teszt és a kombinált teszt igen szép számokat produkált egy egyszerű asztali i7-es rendszerhez képest, nagyjából dupla pont kombinált teszten, míg 20 fps plusz fizika/processzor teszten.

Timespy és Timespy Extreme is szépen szerepelt a rendszeren, de a meglepetés cask az OC résznél következik majd.

Sata sebesség is megfelelő, mind az Intel SSD-je, mind pedig a Kingfast SSD-je jól szerepelt a Crysraldiskmark tesztben.

Alapvetően a processzor maximum turbója 4.5 GHz egy magon, de mi történik ha kis túlhajtás alá kerül a processzor?

OC

Az i7 7820x-et 4.6 GHz-re sikerült minden magon felhúzni, amivel még stabilan tudott bootolni és hibák nélkül működni a rendszer, felette már nem működött a boot folyamata. Ez visszavezethető magára a processzorra, ugyanis lehet, hogy nem éppen a legjobb túlhajtós példány került hozzánk, de inkább a VRM limitációjának tudható be a dolog, ami megakadályozta a magasabb értékek elérését. Ettől függetlenül így is szép számokat ért el a túlhajtott rendszer. A cinebench alatt 1662 pontot hozott a konfiguráció, ami ugyan nem egy threadripper szint, de kiváló.

A 3DMark Time Spy viszont kellemes meglepetés volt, ugyanis  a processzor tesztben duplájára nőtt a teljesítmény, ami igen szép eredmény. Extreme módban már nem volt ennyire számottevő az előrelépés, de így is jóval több képkockát sikerült a processzornak renderelnie, mint normál módban.

Verdikt

Összességében az X299 platformról nem mondhatjuk azt, hogy rosszul sikerült volna, de a threadripper árnyékában többre számított mindenki, így az Intel számára ez a platform inkább csak vérizzadós sietség volt, mintsem egy átgondolt launch, de várjuk mit hoz majd a következő platformjával a gyártó. Az i7 7820X nem egy rossz processzor, de mai szemmel nézve drága, ennyi pénzért pedig már a mostani 9. generáció és a Z390 széria jobban megéri az árát. Alaplap tekintetében az MSI alaplapja hozza a várhatót, de többet nem. OC tekintetében pedig mély csalódást okozott a lap, mentségére szóljon, hogy nem ez az elsőszámú eladási pontja. Mindent összegezve az Intel Core i7 7820X, illetve az MSI X299 SLU PLUS remek élményt nyújt, de csak azoknak tudjuk őket ajánlani, akik szűkösebb büdzséből terveznek workstation rendszert építeni. 

MSI X299 SLI PLUS	Intel Core i7 7820x

A tesztben szereplő alaplapot és processzort, az MSI Európai képviselete biztosította számunkra, melyet ez úton is köszönünk nekik.