Kipróbáltuk az Audio-Technica ATH-T500-at
Nem is olyan régen már teszteltük az Audio-Technica egyik, ha nem a legsikeresebb fejhallgatóját, az ATH-M50-et, most viszont egy újabb fejhallgatót vettünk jobban szemügyre, ami már nem stúdió munkára lett kitalálva, hanem a Hi-Fi kategória oszlopos tagja. Tudását tekintve szegényesebb felszereltséggel rendelkezik mint az ATH-M50, viszont előnye is van vele szemben, ami nem más mint a fejhallgató áram ugyanis majdnem fele annyiba kerül az ATH-T500 mint az M50. De vajon megéri-e a befektetés?
Minden egy ködös pénteki napon kezdődött, amikor az Audio Technica hazai képviseletéhez beugrottam az ATH-T500 as HiFi fejhallgatóért. Épp a PlayOn-hoz tartottam, hogy kipróbáljam a South Parkot, miközben kisebb hiányérzetem támadt, így előkaptam a fejhallgatót, és elkezdtem a zenét hallgatni. Mondhatom, érdekesen nézhettem ki vele az utcán. Az első pozitívumát, illetve negatívumát már itt megtapasztaltam. Pozitívumnak mindenképp a felhallgató kényelmét tudnám felhozni, ugyanis hosszú távon is kényelmesnek minősült a számomra, ellenben az M50-el, ami túl nagy táv után, már nyomja az ember fejét. Negatívumként itt csak annyit tudtam felhozni, hogy nincs meg az a dinamika a basszusban, ami az M50 esetében megvolt...
A teszttermék csomagolása ezúttal is elmaradt, viszont most volt alkalmam pár képet készíteni a csomagolásáról, de sajnos csak a telefonom kamerájával. Előre is elnézést a minőségért. Ránézésre a csomag nem sugallja azt az emberekbe, hogy "Vegyél meg", de egy kisebb utánaolvasás után talán bárkinek megjöhet a kedve a T500-hoz, hiszen nem csak a csomagolás számít. Itt viszont kiemelném, hogy a dobozon a Braille-írás, azaz vakok számára is olvasható írás is helyet kapott, ami kifejezetten kedves gesztus a gyártótól.
![]() |
![]() |
A fejhallgató dizájnja picit szerényebb, mint az M50-é, ráadásul kevesebbet is tud egy bizonyos szinten, de kialakításának köszönhetően van egy előnye az M50-el szemben. Kényelmesebb! A fülkagylók mindössze annyi extrával rendelkeznek, hogy ki- és befelé tudjuk őket forgatni, semmi egyéb, így nem is igazán jó döntés túlságosan sok helyre hordozni az eszközt. Főleg ha rendelkezünk egy komplett Hi-Fi rendszerrel, ugyanis egy Hi-Fi fejhallgató leginkább ebben a környezetben érzi jól magát.
Forgalomba jelenleg csak egy színben kapható, ami nem más mint a fekete. Nem is éppen divatfejhallgatónak tervezte a gyártó az eszközt. Ennek köszönhető az is, hogy nagyobb figyelmet fordítottak a kényelemre, így a fejpánt nem előre meghatározott formát kapott, hanem a fejünk méretéhez igazodik automatikusan. Ennek az egyetlen gyengesége az, hogy nem túlságosan illeszkedik a fejre, ennek következtében lötyöghet a fejhallgató. Bár ez stúdióban, vagy éppen a nappaliban nem igazán lesz zavaró a számunkra. A fülkagylókon itt is megtalálható a Left & Right jelölés, ugyanis a T500 esetében is a fülünkhöz illeszkednek a hangszórók, így ha fordítva vesszük fel a fejhallgatót, a hangminőség sem lesz az igazi, ráadásul a fülünknek is kényelmetlenségeket fog okozni.
![]() |
![]() |
Meg is jegyezném, hogy 53 mm-es meghajtókkal rendelkezik a fejhallgató, ami az M50 45 mm-es hangszóróihoz képest jóval nagyobbnak mondható. A fejhallgató fülpárnái természetesen levehetőek, és kifejezetten puhára sikeredtek, viszont sajnos nem üti meg azt a szintet a párnák minősége, mint az M50 fülpárnái. Az M50-hez hasonlóan ez is egy zárt fejhallgató, így minden körülöttünk lévő zajt elnyom a fejhallgató, annak érdekében, hogy csak a zenére tudjunk összpontosítani. Mivel nagyobbak a fülkagylók, a hanghullámok jobban terjednek, mint az M50 esetében terjedtek. Itt jönne a fejhallgató egyik negatívuma képbe, ami nem más mint a kábel. Egy szempontból jó, hogy 3 méter hosszú kábelt kapott az eszköz, de hordozhatóság szempontjából eléggé nehézkes a kábel elrejtése. A sztereó jack csatlakozó itt is aranyozott borítást kapott, ahogy az M50 esetében láthattuk, viszont ez a fejhallgató már nem kapta meg azt a kábelfejet, amit az M50 kapott meg, így le kell mondanunk arról a rugóról, ami megakadályozná a kábel megtörését. Ahogy a gyártó többi fejhallgatójánál is megszokhattuk, itt sem maradhat el a 6,3 mm-es átalakító sem.
![]() |
![]() |
És végre el is érkeztünk a gyakorlati részhez is. Itt rögtön meg is jegyezném, hogy rendkívül tiszta hangzással rendelkezik a fejhallgató, és a frekvenciatartománya is meglepően jóra sikeredett. Ugyan nem 28 000 Hz a maximális frekvenciája, hanem csak 25 KHz, a mály hangoknál picit fejlődött az M50-hez képest, ugyanis 5 Hz-el alacsonyabb frekvenciát is képes lejátszani a fejhallgató, vagyis 15 Hz-ről 10 Hz-re csökkent a frekvencia tartomány kezdete. Viszont hiányoltam azt a dinamikát a fejhallgató hangszóróiból, amelyet az M50 esetében a basszus hangoknál hallottam. Ráadásként maximális hangerőn is halkabbnak bizonyult a fejhallgató, mint az M50. Viszont ennek egy hatalmas előnye is van, mégpedig az, hogy a hang nem igazán hallható meg más emberek számára, nem úgy mint az M50 esetében, ahol tisztán lehetett azt hallani, hogy éppen mit hallgat az adott személy a fejhallgatón. Ezt a fejhallgatót is háromféle tesztkörnyezetben próbáltam ki, csakúgy, mint az M50-et. Telefonon, számítógépen (ezúttal dedikált hangkártyával, melynek a tesztjét később el is olvashatjátok), illetve a Hi-Fi rendszeren.
Impedancia a fejhallgató esetében 2 Ohm-al több, mint az M50-é, azaz 40 Ohm-os impedanciával rendelkezik a fejhallgató. Ettél függetlenül a különböző eszközökön már nem volt olyan tisztán hallható a különbség, mint az M50 esetében. Telefonos zenehallgatásra jónak mondható a fejhallgató, csak épp elég érdekes látványt kelthetünk más emberek számára úgy, hogy egy hatalmas fejhallgató van a fejünkön. Ismerőseim csak "Antennának" nevezték. Azért egy Hi-Fi fejhallgató jobban érzi magát a Hi-Fi környezetben. Basszus hangok dinamikusabbak voltak, mint a telefon esetében, hangzás is tisztább illetve a hangok tónusai is szebbek voltak. Viszont az igazi élményt az Asus Xonar Essence STX segítségével tudtam átélni, ugyanis a hangkártyával sokkal jobban szólt a fejhallgató, mint Hi-Fi-n keresztül. Valószínűleg azért, mert egy felső kategóriás kártyáról beszélünk. A hangzása valahogy jóval erőteljesebb volt a Xonar rendszeren, mint a Hi-Fi-n, ráadásul egy kicsit dinamikusabb basszushangokat is belevarázsolt a fejhallgatóba. Amikor pedig Hi-Fi módra kapcsoltam a kártyát, ott a hangokra már panaszkodni sem lehetett. Ha volt valami zaj, az már csak a zeneszámokban lehetett. :)

Összegzés
Az ATH-T500-al szemben megoszlik a véleményem. Az egyik részem nagyon megszerette, míg a másik a negatívumain rágódik. Ha viszont azt nézzük, hogy egy mindössze 23 000 Forintos fejhallgatóról beszélünk, elnézhetjük neki a kisebb hibákat, hiszen az árkategóriájában egy remek fejhallgatónak felel meg a T500. Kedvező árának, és kifejezetten jó hangminőségének hála meg is kapja tőlünk az ajánlott díjat, de ha azon a basszus hangzáson még picit tudnának javítani, nem lennének kétségeim a fejhallgatóval szemben.
A tesztben szereplő fejhallgatót ezúton is köszönjük az Audio-Technica hazai képviseletének!