Saints Row (2022) PS5 teszt

Kilenc év várakozás után, visszatért a Saints Row széria és megpróbál valami újat alkotni, újra útjára indítva a sorozatot. De, hogy hogy sikerül versenyben maradni az olyan nyílt világú játékok mellett, mint a mai napig rekordokat döntögető és az összehasonlítási alapként szolgáló Grand Theft Auto? Tesztünkből kiderül!

A menüből egy új kampányt elindítva, egy rövid átvezető után rögtön a gardróbszekrénynél találjuk magunkat, ahol részletesen testre szabhatjuk a karakterünket. És igen! Amikor azt mondom, hogy részletesen, akkor azt tényleg lehet is szó szerint érteni, a testalkattól kezdve, a haj, bőr, magasság, szélesség, szemöldök, stílus, hang, és sok más egyeben kívül tényleg rengeteg személyre szabási opció közül válogathatunk. Akik szeretnek bíbelődni ezzel, azok igazán örülhetnek, ugyanis nem csak a karakterünk megjelenését szabhatjuk egyéni ízlésünk szerint, hanem a játékban szinte mindent, de erről majd kicsit később. Szóval, hogyha megvan a karakterünk – melyet később is módosíthatunk azért, akkor bele is csaphatunk az események forgatagába.

A játék történései egy teljes új, eddigiektől eltérő, kitalált helyszínen zajlanak, mely városkának a neve Santo Ileso. Ez egy sivatagi nagyváros, más nyugati városokra jellemző vonásokkal. A karakterünkkel, akire legtöbbször „Boss”-ként, azaz főnökként hivatkoznak majd, egy bűnözői birodalmat építünk, mindezt persze nem egyedül, hanem a három legjobb barátunkkal, Neenah, Kevin és Eli-vel. Mindegyik karakternek van egy személyisége, mely bizonyos fejlődésen megy keresztül a történet során – persze, már amennyit elvárhatunk egy gyilkosok csoportjából álló brigádtól… Mindenkinek megvan a saját motivációja, hogy miért teszi azt, amit tesz, és Te, mint az egyik legjobb barát, támogatod is őket ebben.

A sztori vezetése önmagában tehát semmilyen meglepetést nem tartalmaz, amennyiben ismerősek az ehhez hasonló játékok: főhősünket kirúgták az állásából, valamiből pedig meg kell élni, hát mi lehet a legjobb ötlet ennek a helyzetnek a megoldásra? Az, ha elmegyünk rabolni és gyilkolászni. És hogy lesz az embernek munkája? Úgy, ha csinál magának! És mikor a legjobb a munka? Ha te vagy a Főnök! Így hát karakterünknek, nem kisebb a célja, minthogy átvegye az irányítást az egész város felett, amihez képes bárkin és bármin átgázolni. Természetesen nem csak nekünk vannak efféle ambícióink, ugyanis a városban három másik rivális bandával is meg kell küzdenünk, akik bár normál esetben nem bántanak, de ha nekimegyünk az autójuknak vagy bármi kárt okozunk nekik, rögtön megtalálnak és megpróbálnak bosszút állni rajtunk. Meg persze, ne feledkezzünk meg a rend éber őreiről se, akik egyik pillanatban még a rivális bandával harcolnak, a másik pillanatban meg már minket lőnek.

Ugye eléggé ismerős az alapkoncepció? Haladni küldetésről-küldetésre lehet benne, melyek során új barátokkal és ellenségekkel ismerkedünk meg. A sztori időtartama a nehézségi szinttől függően – melyből öt van, kb. 8 és valahol 16 óra közé tehető és természetesen ez a szám még ennél is tovább tornázható a különböző mellékküldetésekkel, melyekből szintén akad jópár. Aki viszont nem szeret ilyenekkel bíbelődni, az megteheti, hogy kihagyja ezeket, ugyanis a játék legtöbbször lehetővé teszi, hogy folytasd a fő történetet anélkül, hogy szükség lenne a mellékküldetések teljesítésére. Van a játékban kooperatív mód is, amivel lehetőségünk van egy barátunkkal is belevágni a közös ökörködésbe.

Ahogy a történetben haladunk előre, úgy nyílik meg egyre több és több lehetőség előttünk, legyen szó itt akár illegális üzletekről, akár még több testreszabási lehetőségről. Számos lehetőségünk van ugyanis kedvünk szerint alakítani a különböző járműveket és a fegyvereket is. Szerencsére a sorozathoz megszokott módon, itt nem csak a jól megszokott kiegészítőket pakolhatjuk fel a különböző fegyverekre, hanem mindenféle hülyeséget is csinálhatunk, mint pl. esernyővé alakíthatjuk a fegyvereket vagy épp kicserélhetjük az autók motorhangját is. A legtöbb ilyen kis „fejlesztés” ingyenes vagy épp minimális játékbeli valutáét megvásárolható, de szerencsére nincs mikrotranzakció, meg semmi ilyesmi. Játék közben nem csak ezeket fejleszthetjük, hanem a karakterünket is. Ahogy fejlesszük a karakterünket, úgy szerezhetünk újabb jutalmakat és plusz készségeket, amelyek olyanok lehetnek, mint a gyorsabb mozgás, kisebb feltűnőség stb.

Ami a grafikát illeti, a Saints Row valahol próbál egyensúlyozni rajzfilmszerű és a realista grafika között, több kevesebb sikerrel. A karakterek inkább előbbire hajaznak, míg az autók és a fegyverek nagy részletességgel lettek kidolgozva. Mi PlayStation 5-ön próbáltuk ki a játékot, itt többféle grafikai mód közül válogathatunk: van 1080p, 1440p és 2160p (4K) felbontás is. A felbontástól függően kapunk több vagy épp kevesebb képkockát. Az én tapasztalataim alapján, inkább érdemes egy kisebb felbontást választani, több képkocka mellett, mert a 4K nem ad annyit hozzá, hogy megérje beáldozni a képkockákat. Tesztünk készültekor sajnos a játék alacsonyabb felbontás és a több képkocka mellett se tudta mindig stabilan tartani az értékét, főleg mikor sok akció történt egyszerre. Ami az összhatást illeti, az volt végig az érzésem, hogy hiányzik belőle valami és hogy sokkal többet is kihozhattak volna belőle a fejlesztők, hisz láttam már ennél sokkal szebb játékot is ezen a konzolon.

Akadnak azért még hibák is – ezeket most nem is kezdeném el tételesen felsorolni, de szerencsére egyik se olyan, amit ne tudnának a fejlesztők az első 1-2 hétben megoldani, úgyhogy aki megveszi a játékot az mindenképp számítson rá, hogy találkozhat furcsaságokkal még a rajt elején, amit remélhetőleg mihamarabb javítani fognak a fejlesztők. A fegyverekkel való célzás konzolon kicsit nehézkes volt és sokszor pontatlan, így ehhez kellett idő míg hozzászokik az ember, remélhetőleg ezzel is kezdenek valamit a fejlesztők. A betöltési idővel szerencsére nem volt gond, gyors betöltést tett lehetővé a konzol.

Összegzés

A Saints Row tipikusan az a játék, amelyet nem kell és nem is szabad komolyan venni, akkor érdemes igazán játszani vele, ha az ember ki akarja kapcsolni egy kicsit az agyát és élvezni az ész nélküli gyilkolászást. A játék során számos feladat vár ránk, melyekkel jól el lehet ütni az időt, így unatkozni biztosan nem fogunk közben és ha befejeztük a fő sztorit, ott van a rengeteg mellékküldetés, amely szintén tartogat számos kihívást. Érdemes megemlíteni, mint pozitívum, a magas fokú testreszabhatóságot, tulajdonképpen mindent a kényünk-kedvünk szerint beállíthatunk a játékban, legyen szó a karaktereinkről, fegyverinkről, járműveinkről vagy épp a különböző grafikai beállításokról. Sajnos a technikai problémák kicsit rányomták a játék startjára a bélyeget, de remélhetőleg ez hamar orvosolva lesz a fejlesztők által. A grafika szintén hagy kívánni valót maga után, szerintem sokkal többet kihozhattak volna belőle a fejlesztők.

Összességében szerintem egy szerethető játékot kaptunk a fejlesztőktől, ami habár nem ér fel a vetélytársaihoz – lásd GTA és azért vannak hibái, de mégis könnyed kikapcsolódást nyújthat, akár hosszú távon is.

A tesztpéldányt a játék hazai forgalmazója, a Magnew Games biztosította számunkra, melyet ezúton is köszönünk nekik!