[Teszt] Shadowrun: Dragonfall
Még nincs egy éve, hogy csatlakoztam a Rendszerigeny.hu csapatához, aki emlékszik rá, az első publikációm a Shadowrun Returns volt. Még eléggé „fapados”-ra sikeredet, azóta (túl)éltünk egy designváltást és sok egyebet. Engedtessék meg nekem, hogy ismét a Shadowrun-nal foglalkozzak egy cikk erejéig. Hiszen mint régi szerepjátékos szívemen viseltem már az első valóban ezzel kapcsolatos játékot is. A Harebrained Schemes jóvoltából ismét az árnyak közé vethettük magunkat, nuyent gyűjtögethettük, F-secure, Knight Errant zsoldosokat és sok minden mást is irthattunk. Mindent a „jó” cél érdekében. Kicsit szomorkodtunk, kicsit röhögtünk. Íme: Shadowrun: Dragonfall (na végre.)
Történet:
2012-ben visszatér a mágia az ismert világunkra, különös, mitikus, legendás lények társaságában. Ezekkel együtt egy ősöreg sárkány, Feuerschwinge is felébred hosszú álmából. Első dolga, hogy kitöltötte haragját az általa már nem ismert világon. Tüzes halált hozva németországban egy városkára. Hónapokig érezni lehetett az égett hús szagát. A német erőknek 4 hónap után sikerült végül megfékezni az ősi lényt, az esemény a történelembe Dragonfall néven vonult be.
42 évvel később (2054), technológia és ember már néhol összefonódva, kegyetlen cégek uralma alatt (Renraku, Aztechnologies). Feuerschwinge rémulma csupán egy rossz emlék. Németország szilánkokra hullva (stabil anarchia, Flux állam) szabályozza Berlin életét is. Itt a hatalom múlandó, minden azon múlik, kinek vannak jobb kapcsolatai. Néhány tucat harcedzett árnyvadász, akik itt élnek, nem vágynak másra, csak végre egy jó „kifizetésre”.
Új fenyegetés közeleg, kicsiny csapatunk pedig természetesen a közepébe csöppen egy halálos összeesküvésnek, nyomok persze alig. Csak egy alig hallható suttogás: Dragonfall… Feuerschwinge úgy hírlik mégsem távozott örökre, csak a megfelelő pillanatra vár, hogy visszatérhessen.
Persze az alaptörténetet leszámítva olyan fordulatok vannak benne, amiket én sem mertem volna bemesélni egy-egy történetbe, mint például a hírhedt APEX AI, vagy a fixer megöletése (az nagyon csúnya húzás volt kedves Harebrained Schemes…). Többet nem is árulok el, mert még a végén megkeresnek a mátrixban az agyon képzett dekások és kiherélnek egy életlen kanállal.
Játékmenet:
Kezdjük rögtön a karakteralkotással, ami semmit nem változott a Returns megjelenése óta, leszámítva, hogy néhány profilképpel több került a játékba, amiknek avatárját szintén személyre szabhatjuk. A kasztok és fajok között sem fedeztem fel változást, így maradt választhatónak: Faj: ember, ork, elf, troll, törpe (ha valakit kihagytam szóljatok). Kasztoknál utcai szamuráj, dekás, sámán, mágus, rigó, adeptus. Kapunk néhány karma pontot is, hogy képzetté tehessük árnyvadászunkat. És mint mindig, mindig minden mindenhol beszámít. Egy magas karizma, vagy kézitusa eldönthet egy beszélgetést, vagy harcot.
Térjünk át társainkra, akik már ez elejétől kísérnek, persze mi vagyunk az újoncok (ami persze nem igaz…) Kezdjük a hölgyekkel. Monika egy kiváló dekás, egészen a játék ötödik percéig, aholis kisüti az agyát egy behatoláskor valami (APEX AI, miért a jól megrajzolt csajok halnak meg mindig???). Eiger egy fegyver specialista troll, a humora is olyan. Ajánlom, hogy inkább a mesterlövész puskáját adjátok a kezébe, na nem mintha a shotgunnal béna lenne. Az első feladatkor éppen nincs velünk, mert ő az ügyeletes megfigyelő és sokáig tart meggyőzni róla, Monika halála nem a mi hibánk. Glory egy agyon kiberverezett combat-medic, érdemes mindenhova magunkkal vinni, főleg, hogy szinte teljesen króm szegény lány és kézitusában elég durva a kiberkarjaival. És a hím egyedek: Dietrich a német államok szülötte, egy igen ügyes sámán, csak akkor érdemes magunkkal vinni egy-egy feladatra, ha mi magunk nem vagyunk mágiahasználók, bár később is a „useless” kategóriába esett nálam, leszámítva, hogy neki azért több humorérzék jutott. A nevemet már ismeritek, ember, utcai szamuráj lettem. Mert az jó… Dante, a szegény elhunyt Monika kutyája legyen meglepetés azoknak, akik játszanak/játszottak a játékkal J. Persze van lehetőség bérelt izom beszerzésére is, de közel nem akkora a választék és a minőség sem, mint az alap játékban, bár Dietrich helyett érdemes inkább egy rigót vinni végrehajtásra.
Ha már ideáig eljutottunk, következzen a kedvenc részem, fegyverek, loot, kiberver, mátrix:
Először is: Végre van fegyvercsatolás, bizony, a kereskedőtől smartlinkes fegyvereket is vásárolhatunk végre, az hiányzott, mint egy falat kenyér. persze az áruk is jóval több, mint a link nélkülieké, de simán megéri. Olyan faja kis gránátokat vághatunk az ellenhez végre, amik valóban érnek is valamit (25 dmg-es gránát pl. vagy a jó öreg Cavalier 16dmg). Nem elhanyagolható ezek mellett, hogy rengeteg féle bónuszos ruhát, kevlárt vásárolhatunk a történet adott pontjától. Külön dekásnak, rigónak, szamurájnak. Ami ennél a résznél nagyon nem tetszett, hogy társaink és a bérelt izmok felszerelésén nem lehet változtatni, magyarul egy rigónak a sok felesleges repair-kit helyett nem rakhatunk be például med-kitet. Eiger pedig végig ugyanazzal a 16 dmg-s mesterlövésszel cselekszik. Glory-nak pedig nem bírtam egy értelmesebb, nagyobb sebzésű smartlinkes fegyvert adni, az alap személyre szabott helyett. Ez nagyon fájó volt, szegény Nixie (bérelt rigó), meg is halt egyszer, teljesen és visszavonhatatlanul, mert nem fért bele a felszerelésébe egy nyamvadt életmentő szett…
Loot: ebből végre több van a játékban, több med-kit, több harci-drog. Fegyver persze még mindig nem esik, mondjuk azokra nem is lett volna szükségem, amik az ellenfélnél voltak. Az enyém alapjáraton max 3 lövésből ölt, már ha a dobás is megfelelő volt és a kritikus is.
Kiberver: Itt már vannak újdonságok, nem csak a szokásos Ares cuccok (kar, láb, teljes test páncél és hasonlók, datajack, kiberszem), hanem bioverek is, amik igen nagy szolgálatot képesek tenni alap esetben. Kipróbálás szinten egyet azért felraktam a karakternek, de maradtam a jó öreg Ares Dermal „A” kategóriás cuccnál.
Mátrix: Na ez az, ami nem változott semmit, bolyongunk, programokat futtatunk a dekkünkön keresztül, ha van elég nuyenünk akár fairlight-on. A videóban úgyis látjátok majd.
A harc sem változott semmit szerencsére, ugyan az a jól megszokott, körökre osztott féktelen gyilkolászás minden szinten. A videóban láthatjátok.
Az eredeti játék tartalmaz egy editort is, amivel ehhez hasonló kalandokat hozhatunk létre. Erre majd külön kitérek az értékelés részben.
Grafika:
Ez sem változott, ugyan az a felülnézetes RPG, mint a Diablo. A profilképek pedig továbbra is a Baldur’s Gate-et idézik és tökéletes munka. Az elejétől a végéig. Nincs itt hiba kérem. A képek árulkodnak helyettem.
Hangzás:
Végre most már erről is tudok mit írni, sikerült erre is rendesen odafigyelni. A videóhoz is egy hozzá illő zenét választottam. Gavin és Marshall Parker – Double Cross című számát a Shadowrun: Returns soundtrackból. Egytől egyig mestermunkának nevezhető mind. Persze az elképzelhető, hogy sokaknak nem tetszik majd elektronikus zene, Cyberpunk vagy Rave.
Köszönöm a figyelmet.
[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=resm7KlHM5I[/youtube]
Gépigény:
Minimális rendszerkövetelmény:
OS: XP SP3/Vista/Win 7
Processzor: 1,4 Ghz vagy gyorsabb
Memória: 2 GB
Videókártya: 256 MB
Szabad lemezterület: 2 GB
Pozitívum:
- Történet
- Retro grafika
- Megoldották a combat-bugot (shift+Enter)
- Smartlinkes fegyverek
- Biover
Negatívum:
- A fixer kiiktatása
- Nem lehet lecserélni társaink tárgyait/fegyvereit