Trónok harca – 7×04


Túl vagyunk az évad első nagy csatáján, ami után én csak tátott szájjal néztem. Egyértelműen az évad legjobb epizódja volt az eheti rész.

Daenerys nagy veszteségeket szerzett az utóbbi időben így ideje volt visszavágnia és hát… megtette. De mielőtt rátérnénk erre nézzük meg mi a helyzet a Starkokkal. Hihetetlen, de ahogyan tavaly Sansa gond nélkül eljutott a falhoz, most hasonlóan könnyen Arya is visszatért Deresbe. Így hát Ned Stark összes életben maradt gyermeke hazatért, ezt is megértük.

Érdekes volt látni, hogy mennyiben viszonyulnak máshogy egymáshoz a karakterek, de szerintem nagyon jól oldották meg az írók. Nagyon durva belegondolni, hogy mind az első évadban látták utoljára egymást, tehát gyermekkoruk majdhogynem felét egymás nélkül töltötték el. Teljesen reálisan zajlott le az Arya és Sansa közti dialógus, természetesen látszott, hogy örülnek egymásnak, de érezni lehetett, hogy még nincs meg köztük az a bensőséges viszony. Bran-ről ne is beszéljünk, láthatólag teljesen eltűntek belőle az érzelmek, és a színész ezt nagyon jól is adja elő.

Nyilvánvaló, hogy most már bármikor képes önállóan időben és térben utazni (mármint gondolatban persze) ezt egyértelművé tette a Kisujjnak tett megjegyzése is (A káosz egy létra). Ezzel kapcsolatban viszont felmerült bennem az, hogy ha hallotta Varys és Kisujj beszélgetését, akkor vajon tud-e arról, hogy Kisujj elárulta az apját? Ha igen, akkor mért nem kezd semmit sem az információval? Remélem nemsokára válaszokat kapunk ezekre a kérdésekre.

Északon a nagy találkozások mellett még Arya és Brienne párbaját is láthattuk, ami roppant szórakoztató volt és így Arya könnyen be tudta bizonyítani a többieknek, hogy nem csak bujkálással töltötte az utóbbi 5-6 évet.

Sárkánykőnél pedig egyre jobb viszony kezd kialakulni a Stark és a Targaryen ház között, bár Jon még nem tart annál, hogy hűséget esküdjön. A barlangos rész kifejezetten érdekes volt, jó volt még többen megtudni az eredettörténetről. Jon és Daenerys között pedig érezhetően kezd kialakulni a kölcsönös vonzalom.

Akadt még egy kisebb találkozás, Theon és Jon között, akik milyen meglepő, szintén az első évadban látták egymást utoljára. Theon megúszta a találkozást, Jon úgy vélte, hogy Robb elárulását úgy ahogy ki tudta javítani azzal, hogy segített Sansának megszökni.

A rész első felében kifejezetten jó jelenetek voltak, de a lényeg természetesen a második felében jött, a sorozat egyik legnagyobb csatájának lehettünk tanúi. Csak úgy, mint a Fattyak Csatájában, itt is nyílt terepen zajlott a küzdelem. Bár egyértelműen látványosabb volt, mint az előbb említett küzdelem (ami természetesen Drogonnak volt köszönhető), számomra nem múlta felül a hatodik évad kilencedik részének összecsapását, de ezt csak a saját ízlésem miatt gondolom így, technikai szempontból egy ligában indul azzal. Nem csak a látványról van szó, de a drámáról is, a csata élethű, naturalisztikus ábrázolásáról, ami már régóta a sorozat védjegye. A Blackwater óta talán az első olyan csata, ahol mind a két harcoló félért lehetett izgulni, mert mindkettőnél szimpatikus karakterek szerepeltek.

A csatában számtalan felejthetetlen pillanat volt és egyszerűen tökéletesen volt megkoreografálva, az HBO és a Trónok harca sokadszorra is elhozta a mozit a nappalinkba.

Final Thoughts

"Dracarys"

Overall Score 4.7