Weekend League - Bíztató kezdés, átlagos befejezés
Jópár hete nem készült beszámoló a Weekend League-es ténykedésemről, így pár dologra érdemes kitérni, mik is történtek az elmúlt időszakban. Az "élményeimet" azért is nem írtam le, mert sokszor kimerített, meg persze gyakran felbosszantott a 20 meccs, amit végig kellett szenvednem és sem kedvem, sem energiám nem volt az irományokhoz. Most, hogy hosszó pihenőn vagyunk, így szántam rá pár sort, hogy megosszam veletek tapasztalataimat. Az előző élménybeszámoló óta a csapat komolyan átalakult, amint a lenti képen látható. Megérkezett Puskás, így Al Owairan hátrébb került egy pozícióval, aztán Figo megvétele után kikerült a jobb szélre. Megcsináltam Puyol SBC-jét, valamint egy Ikon SBC-ből kijött Casillas lapja is. A legutóbbi módosítás pedig az volt, hogy végre le tudtam cserélni De Bruyne lapját, aki az utóbbi időbe nem hozta az elvárt formát. Csütörtök óta használom Gerrard-ot és nem bántam meg a váltást.
Különösebb elvérésaim nem voltak a hétvégével kapcsolatban, hisz nem vagyok egy nagy játékos, de azért bíztam az új csapatban, szerettem volna egy jó eredményt elérni. A korábbiakkal ellentétben most minden lejátszott mérkőzés után készítettem egy print screen-t, az elemzésre, vagy épp a bosszankodásra.
Az első három meccset sikerült behúzni, amiből kettő simának mondható, egyiknél az ellenfél ki is lépett. A harmadik meccsen jött aztán Ramsdale az ellenfél kapujában, aki fogott mint a zöld festék. Figo késői góljával viszont sikerült megnyerni a meccset, így már 3-0-án álltam.
A negyedik meccs katasztrófa volt, nem ment a játék, csak futottam az eredmény után, ráadásul 2-3-as állásnál jött a büntető és a piros lap, Cannavaro becsúszott és nem a labda, hanem a baba lett a befutó. 2-4-nél még sikerült szépíteni, de aztán a csapat elfáradt és beesett még egy gól.
Az ötödik meccsen újra visszatértem a győzelem útjára, ismételten egy nagyon szoros meccsen. A helyzetek kimaradtak és sokat szorongatott az ellenfél, de Puskás a végén villant egyet és sikerült megnyerni a meccset, így már 4-1-en álltam.
Tudtam, hogy elérkezik, de nem gondoltam, hogy már a hatodik meccsen. Jött a hatalmas zakó. Közöm nem volt a meccshez, már a 17. percben 0-4 volt az állás, nyomoztam a labdát, de Smolarek 4x is betalált, nekem pedig 2 nyamvadt lövésre futotta, 0-6 lett a vége. Ezt a meccset gyorsan el kell felejteni...
A meccs annyira bennem maradt, hogy a következőn is kaptam egy 6-ost, megint gyors bekapott gólokkal. A 20. perc környékén már 4-0 volt az ellenfélnek Cantona vezérletével és csak egy becsületgólra futotta.
Jött egy újabb nyögvenyelős győzelem, ahol szinte végig futottam az eredméyn után, volt 1-3, 4-5, aztán a kispadot csatasorba állítottam, átáltam intenzív letámadásba és meglett a meccs, hála Havertz késői góljának.
Ezek után viszont megindultam a lejtőn, jöttek a jobb játékosok és én is elveszettem a koncentrációt, így zsinórban négyszer maradtam alul, ráadásul ebből a négyből csak egy esetben tudtam a szerencsére fogni a dolgot, amikor semmi nem akart bemenni.
Aztán lett egy lyuk a gólzsákon és kisebb öröm meccsen 9-0-ra tudtam győzni. Le a kalappal a srác előtt, aki végig küzdött. Egyébként sem vagyok a kilépegetés híve, szeretem végigjátszani a meccseket.
Jött egy újabb fájó vereség. Itt tényleg idegállapotba kerültem. Nem azért mert kikaptam, hisz a 7 bekapott gólt nem lehet megmagyarázni, viszont az ellenfél a vezetést két általam lőtt kapufa után szerezte meg és ezen a meccsen nem ez volt az utolsó felsőlécem.
Jött aztán egy lazítás, gyors vezetés után a kolléga úgy gondolta, hogy nem szeretne vesződni, hajtja az idő, inkább majd másik meccsen próbálja összeszedni a szükséges extra pontokat.
A 16. meccs újabb stresszbomba volt, megint kimaradtak a helyzetek és az ellenfél elhúzott 2-0-ra. Curtois mindent megfogott, de nagy nehezen a második félidőben sikerült az egyenlítés, ráadásul jött egy újabb kapufa. Beckham azonban a 92. percben egy indított paszból ívelt a kapus mellett és 3-2-nél fújta le a bíró a meccset.
A 17. egy ajándék győzelem volt, az ellenfél öngólt rúgott majd kilépett.
Így megvolt a 9 győzelem és maradt három meccs, Esélytelennek láttam, hogy a háromból kettőt behúzzak és ez be is bizonyosodott, konkrétan nulláztam.
A WL vége tehát 9-11, amit előre alá is írtam volna, bár az első meccsen aratott három győzelem után azért megjött az étvágy. És hogy megérte a 20 meccs? A 25 ezer coin-t leszámítva, azt mondom, hogy nem. Mindössze egy WEGHORST pottyant ki, ami szinte értéktelen lap, ezen kívül néhány 84-es kárta esett.
Egy kis statisztika a végére:
Jövő héten újra próbálkozom, remélem a nyitásokban kicsit szerencsésebb leszek. Holnap reggel, vagy inkább délután kinyitom a Squad Battle Elite I Rank után járó díjakat, remélem jön valami jó lap, aminek eladásából tudok még picit plasztikázni a csapaton.