a-qd-oled-ereje-aoc-agon-pro-ag276uzd-teszt

A QD-OLED ereje - AOC AGON PRO AG276UZD teszt

2025. október 29. Herczeg Balázs Monitor

Legutóbb egy MiniLED-es AOC monitort teszteltünk le, most pedig egy QD-OLED panellel felszerelt, 4K-s monitor is eljutott hozzánk az AOC-től az AGON PRO AG276UZD képében. Ha fontos számodra a pontos színmegjelenítés, a 4K 240Hz-es felbontás, a verhetetlen kontrasztarány, vagy csak szeretnél többet tudni az OLED-technológiáról, ez a cikk a segítségedre lehet.

Az AGON PRO AG276UZD specifikációi már papíron is lenyűgözők, képességeiről pedig az is tanúbizonyságot tesz, hogy a korábbi 2K-s modellek 2023-ban red dot kitüntetést is kaptak. Az idei modell 4K-ra tolja fel a felbontást és 240 Hz-es képfrissítésre is képes megfelelő hardveres támogatás mellett. Ha pedig a színalkotásra használt Quantum Dot réteget is bevesszük a képletbe, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a pazartól is jobb látványban lesz részünk. Persze mint mindennek, ennek is megvannak a maga hátrányai is.

Kezdjük a legfontosabbal, a beégéssel. Mivel az OLED kijelző nevéből adódóan organikus anyagokat használ, ezek idővel elöregedhetnek. Ezen az sem segít, hogy a pixelek színmegjelenítését az áramerősség folyamatos változtatásával lehet elérni, ami hőt fog termelni, pláne akkor, ha a fényerőt magasabb szintre tolja akár a felhasználó, vagy az adott kijelző HDR-vezérlője.

Az idő előtti beégés okozója pont a hőtermelés, amit a gyártók aktív ventilátoros-, vagy passzív, többnyire grafénalapú hűtéssel oldanak meg. Aktív hűtésnél a monitorok igencsak hangosak tudnak lenni, itt azonban az AOC a passzív hűtés mellett döntött. Ezenfelül persze az OLED Care funkciókészletben rengeteg technológia segít azon, hogy eltolja a beégés idejét, amennyire csak tudja. Az egyik ilyen funkció a Pixel Orbiting, aminek következtében a képernyőn megjelenített tartalom folyamatos mozgásban van, hol kevésbé észrevehető, hol látványosabb módon. Továbbá logóvédelem, túlmelegedés-védelem, peremfényerő-csökkentés, pixelfrissítés és beépített képernyőkímélő is elérhető, amik mind-mind a kijelző élettartamát hosszabbítják meg.

3 év beégési garancia is jár az AOC OLED monitorjai mellé, így ha idő előtt beégne a panel, a gyártó kicseréli a monitort, vagy annak paneljét. 4 óra használatot követően a monitor például minden alkalommal pixelfrissítést javasol, amit a következő kikapcsolást követően meg is csinál – ez nagyjából 10 percet vesz igénybe. A leghatékonyabb megoldás beégés ellen a fényerő csökkentése, azonban ezt HDR-módban nem tudjuk beállítani, csak a Windows SDR-fényerejét tudjuk csökkenteni. A beégés rendkívül kellemetlen tud lenni, ilyenkor ugyanis az egyes elöregedett vagy beégett pixelek visszacsökkentett fényereje jelentősen megváltoztatja a kijelző színreprodukálását, így minden védelmet érdemes bekapcsolni.

A monitor képalkotása valamelyest eltér a hagyományos OLED-től, vagy WOLED-től. A WOLED-panelek fehér LED-ekből állítják elő a színeket és az alpixelek elosztása is hasonlít a hagyományos LCD-hez, hiszen ugyan úgy piros-zöld-kék fényszűrő oszlopok kaptak helyet egymás mellett, annyi különbséggel, hogy egy extra fehér oszlopot is besűrítettek ezek mellé, ami elsősorban a fényerőszabályzásért felel. Erre azért van szükség, mert fehér fényből a színelőállítás jelentős veszteséggel jár. A QD-OLED már ettől fejlettebb és fizikailag vékonyabb is. Itt a háttérvilágítás kék színű, amire egy áttetsző, sárga színű filmréteget helyeznek el. Ebben a rétegben méretben eltérő, nanométeres nagyságú kvantumpontok találhatók, amik a beérkező kékfényt energia hatására zöld és piros színekre változtatják meg, míg a kék színt egyszerűen átengedik. Ez egy kevesebb energiaveszteséggel jár, így a színek telítettebbek és erősebbek, mint egy sima WOLED-panelen, cserébe a QD-réteg miatt a külső fények lilás tükröződéssel törnek meg az ilyen kijelzőkön.

A kijelző a gyártó adatai szerint SDR-módban 250 nites, HDR módban pedig 450 nites fenntartott fényerőre képes, míg a maximum csúcsérték Peak HDR-módban, csökkentett területen elérheti az akár 1000 nitet is. A kontrasztarány gyakorlatilag végtelen, számszerűen pedig 1,5 millió az egyhez. A gyártó kalibrálási bizonylata alapján hihetetlenül színhű, ami a gyakorlatban is igaz rá, így SDR módban nincs igazán szükség a kalibrálásra sem. A nálunk járt modell az SRGB színtér 100%-át, a P3 99,5%-át, az AdobeRGB-nek pedig a 97,2%-át fedi le, így fotósok és videósok is bátran használhatják. Erre a Calibrite Display Pro HL (X-rite i1D3 Pro) colorimeterrel is rámértünk panel natív módban, az eredmények pedig alátámasztják az állításokat, annak ellenére, hogy a gyártó a mérést sRGB-módban készítette el.

A MiniLED-es monitorokkal ellentétben itt a Windows HDR-kalibrátorán kívül másra nem is lesz szükségünk. Elég csak a fekete értékét és a csúcsfényerőt beállítanunk, valamint a színtelítettséget 100%-ra felvennünk, és máris élvezhetjük a HDR-élményt. Az utóbbi beállításra azért van szükség, mert HDR-módban a Windows bekapcsolja az automata színkezelést, ami a színtartományt sRGB-re csökkenti vissza. Ha a HDR-telítettséget 100%-ra vesszük, az felülírja a Windows beállítását és átengedi a monitor natív színtelítettségét.

Érdekes módon HDR-nél a monitor fehéregyensúlya is 6500K-ről visszaesik 6300K-re, ami szemmel is látható és műszerrel is mérhető. Ezt utólagosan maximum a videókártyák driveréből vagy SpectralCal Calman segítségével lehet helyrehozni. A másik furcsaság, hogy a piros néhány árnyalatát a monitor HDR-módban narancssárgásan jeleníti meg, amit automata és lezárt színkezelés miatt nem igazán lehet helyrehozni utólagosan sem. Itt valószínűleg a monitor HDR-beállításaival lehet valami, mert a jelenséget egy Androidos set top boxon is egyszerű volt reprodukálni.

A monitornak nemcsak a kijelzője kiváló, hanem a portkínálata is. A külső FSP tápegység csatlakozásán kívül két 45 gigabites HDMI 2.1 bemenet, egy UHBR20-as, 80 gigabites DisplayPort 2.1 bemenet, egy 65W-os töltést támogató USB-C port, egy USB-B kimenet, valamit két 3.0-s USB-A kimenet és egy jack kimenet is található. Sőt, a monitorban egy KVM switch is található, így ha a monitorba kötjük a perifériáinkat, akár egyszerre több gépen is használhatjuk azokat, mindaddig, amíg a számítógépek az AG276UZD-re csatlakoznak. Kivitelezése kellően vékony, és még az állványa is egész dizájnos. Ez utóbbi lehetővé teszi a kijelző magasságának, dőlésszögének és elforgatásának beállítását, ráadásul az állvány egyetlen mozdulattal csatlakoztatható a kijelző hátuljába.

A monitor beépített hangszórókkal is rendelkezik, amikből az OLED TV-kből is ismert fazékhang köszön vissza. A kijelző vékonyságának ez az ára, valamint az egyenletlen súlyelosztás, ugyanis, ha nem a gyári állványt használjuk, akkor a monitor hajlamos előredőlni, mivel a teljes 5 kg-os tömege alulra koncentrálódik. Kisebb extraként a monitor hátulján egy ötszögletű ARGB világítás is helyet kapott, ami a TPVision Philips termékeivel ellentétben nem szinkronizálható a képmegjelenítéssel, de így is hangulatos. Persze a legjobb extráról se feledkezzünk meg – ami nem más, mint a joystickes vezérlés.

A használati élménye pedig messze felülmúl minden LCD kijelzőt. A MiniLED nagyon is jó egy hagyományos LCD-megoldáshoz képest, de az OLED egy másik kategóriában versenyzik. Az SDR-tartalom a végtelen kontrasztarány miatt szinte olyan, mintha HDR-ben lenne, csökkentett fényerővel. HDR-ben pedig a színtelítettsége még a korábban említett hiba ellenére is felülmúl minden más megoldást. Egy 1080P kijelzőhöz képes a 4K hatalmas látványjavulást eredményez, de még 2K-hoz képest is észlelhető az előrelépés. a 240 Hz ellenben a 180 Hz-hez képest nekem nem tűnt látványa akkora előrelépésnek, mint 144 Hz-hez képest a 180 Hz. Ellenben a változást inkább a monitor válaszidején vettük észre, ami szinte azonnalinak érződik. Ráadásul a VA-panelekre igencsak, az IPS-panelekre már kevésbé jellemző ghosting is teljesen eltűnik. A monitor adaptív szinkronizációval is rendelkezik, G-sync és Freesync kompatibilis, azonban a magas képfrissítés és az OLED-technológia miatt enyhe vibrálásra hajlamos a kijelző. A legjobb használati élményt viszont csak 5000-es RTX kártyákon lehet elérni, ugyanis csak ezek a VGA-k támogatják az UHBR20-as szabványt. Minden más esetben, akár AMD-t, akár régebbi NVIDIÁT használunk, nem fogjuk tudni kihasználni a monitor teljes képességeit. Ilyenkor bekapcsol a DSC-mód, ami tömörített, de elméletileg veszteségmentes jelet továbbít a VGA-ból a kijelzőre, azonban képfrissítés szinkronizálással kapcsolatos, valamint képességfelismerési problémák léphetnek fel. Az AG276UZD 12 bites színmegjelenítésre is képes, de csak NVIDIA kártyákon.

A monitor menüje könnyedén kezelhető, hála a joysticknek, ráadásul több beállítási lehetőséget rejt, mint egy hagyományos monitor. sRGB, panel natív és DCI-P3 módok is elérhetők, de színeket csak panel natív módban tudunk állítani. Bekapcsolt HDR esetén viszont más megoldásokhoz hasonlóan, a színbeállítások letiltásra kerülnek. Persze célkereszt itt is van, és az OLED care funkciókat bármikor elérhetjük. Ha valaki így sem szeretne a monitor hátuljához nyúlkálni, az az AOC G-Menu segítségével szintén elvégezheti a beállításokat, vagy akár frissítheti a monitor firmwarét is. Mivel ez egy igencsak új modell, a tesztelés idejekor nem állt rendelkezésre új firmware.

Több szó, mint száz, az AGON PRO AG276UZD egy kiváló 4K-s monitor, ami 240 Hz-es képfrissítést és hibátlan látványt nyújt, a jelenlegi, 330 000 Ft-os ára miatt viszont így sem lesz tömegtermék, viszont 4K 240 hz-ért ilyen képességekkel nem sok hasonló, vagy olcsóbb megoldás található a piacon. 27 colért soknak tűnhet ez az ár, pláne egy TV-hez képest, de ennek a célközönsége is más. A beégés kockázata szintén megvan, így az árat mindenki ez alapján mérlegelje, viszont mi ennek ellenére is csak ajánlani tudjuk az AOC QD-OLED monitorját.

A tesztpéldányt az AOC biztosította, amit ezúton is köszönünk nekik!

Írta: Herczeg Balázs

Főszerkesztő-helyettes, hardver teszter