Aranyélet - 2x7
Az utolsó előtti rész elég érdekesre sikeredett, voltak benne jó és kifejezetten fura részek is.
Összességében meg voltam elégedve a résszel, főleg a végén lévő csavar dobta fel az összképet. Az alapból izgalmas alaphelyzetből kihoztak egy fordulatos, itt-ott érdekes párbeszédekkel fűszerezett epizódot, amit bár valószínűleg nem fogunk a legjobbak közt emlegetni összességében most is hozta az elvártat.
A sorozat legnagyobb hibája még mindig a párbeszédekben rejlik, de erre kitérek majd az évadkritikában. Sajnos sokszor nem éreztem elég jól megírtnak a mondatokat, többször furának éreztem őket bizonyos szituációkban. Mira és az ügyész „eszmefuttatása” már a komikusság határát súrolta. Egyáltalán mért foglalkoztatja ez annyira az ügyészt, ha pontosan tudja mekkora veszélyt jelent az? Az egész jelenetet furának éreztem és valahogy kilógott az epizódban.
Szerencsére sok más dolog is történt, Attiláék például az egész részben a szökésüket tervezték, ami végül nem is jött létre, Hollós pedig a bosszúját tervezte – ami szintén nem. Ezek a történetszálak már jobban lettek megoldva, de az egész természetesen a végjátékra ment ki.
Gáll Feri ugyanis lányának köszönhetően megunta az életét és öngyilkos akart lenni, Attiláék viszont valami teljesen ismeretlen oknál fogva megmentették. Endre részéről ez teljesen karakteridegen volt, Attila részéről pedig… nehéz megmondani. Persze mondhatjuk azt, hogy feltámadtak a régi érzések, de mindketten tudták hogy veszélyt jelent számukra, ezért is akarták megölni, aztán amikor látják, hogy megtette ezt saját maga, megmentik? Ez nekem nem állt össze. Mint mondtam, Attilától ez még úgy ahogy elvárható volt, de Endrétől egy minimális tiltakozást azért vártam volna.
Amikor pedig hárman újra összebarátkoztak megint csak nagyon furcsának hatott. Abból a szempontból reálisnak mondható, hogy Ferinek senkije se maradt és, hogy ő mindig a csapat tagja akart lenni, de akkor is húsz évig tervezte a bosszúját, aztán pedig csak úgy megbocsát? Oké, hogy megmentették, de ez nem mentesíti fel őket a bűneik alól. Hollós még be is vallotta, hogy megölni mentek oda. Ha nagyon meg akarjuk, persze meg lehet magyarázni, hogy miért döntött így, de nálam nagyon sántított a dolog.
Janka cselekedetébe viszont nem tudok belekötni, ez meg volt magyarázva, és teljesen érthető volt, de azért meg is lepett, nem is kicsit. Ebből kifolyólag viszont jön a kérdés: Mi lesz az utolsó részben? Mert most tényleg bármi megtörténhet.
Szerencsére sok más dolog is történt, Attiláék például az egész részben a szökésüket tervezték, ami végül nem is jött létre, Hollós pedig a bosszúját tervezte – ami szintén nem. Ezek a történetszálak már jobban lettek megoldva, de az egész természetesen a végjátékra ment ki.
Gáll Feri ugyanis lányának köszönhetően megunta az életét és öngyilkos akart lenni, Attiláék viszont valami teljesen ismeretlen oknál fogva megmentették. Endre részéről ez teljesen karakteridegen volt, Attila részéről pedig… nehéz megmondani. Persze mondhatjuk azt, hogy feltámadtak a régi érzések, de mindketten tudták hogy veszélyt jelent számukra, ezért is akarták megölni, aztán amikor látják, hogy megtette ezt saját maga, megmentik? Ez nekem nem állt össze. Mint mondtam, Attilától ez még úgy ahogy elvárható volt, de Endrétől egy minimális tiltakozást azért vártam volna.
Amikor pedig hárman újra összebarátkoztak megint csak nagyon furcsának hatott. Abból a szempontból reálisnak mondható, hogy Ferinek senkije se maradt és, hogy ő mindig a csapat tagja akart lenni, de akkor is húsz évig tervezte a bosszúját, aztán pedig csak úgy megbocsát? Oké, hogy megmentették, de ez nem mentesíti fel őket a bűneik alól. Hollós még be is vallotta, hogy megölni mentek oda. Ha nagyon meg akarjuk, persze meg lehet magyarázni, hogy miért döntött így, de nálam nagyon sántított a dolog.
Janka cselekedetébe viszont nem tudok belekötni, ez meg volt magyarázva, és teljesen érthető volt, de azért meg is lepett, nem is kicsit. Ebből kifolyólag viszont jön a kérdés: Mi lesz az utolsó részben? Mert most tényleg bármi megtörténhet.
