Ebben a nagy melegben mindenkinek szüksége van egy eszközre, amivel lehűtheti magát. Mi emberek sok fajta lehetőséggel nézünk szembe, mikor le szeretnénk hűteni a forró fejünket. De egy alkatrésznek a számítógépben milyen lehetőségei vannak?

Erre a kérdésre az alkatrész nem tudja a választ és a lehetőségek közül sem válogathat. A felhasználó az, aki eldöntheti mivel hűti le forrófejű gépét. Manapság már szinte mindegyik része a PC-nknek hűthető valamilyen formában. A RAM modulokra is raknak passzív hűtő bordákat, hogy ne melegedjenek túl és ne veszítsenek a teljesítményükből. Az alaplap nagyobb hőt termelő chipjeire is tesznek a gyártók bordákat a hőelvezetés érdekében, de olyan extrém esetek is vannak mikor vízzel hűtik ezeket az elemeket. A videókártyák mérete az utóbbi időkben főleg a nekik szükséges hűtések miatt nőttek meg. Óriási méretű hűtőbordák és az általuk elvezetett hőt onnan elszállító ventilátorok is megsokasodtak. Persze őket is lehet vízzel hűteni, de kevés gyártó kísérletezik saját vízhűtéses megoldással VGA-k esetében. Viszont egy processzornál már elterjedtebb a vízzel való hűtés. A gyártók a processzoraikhoz adnak valamiféle hűtési megoldást, bár manapság az Intel egyes i7-es és i9-es modelljeiből kihagyja a hűtőt. Megjegyzem talán jogosan, mert egy 9700k és 9900k alapjáraton is elég sok hőt termel, hát még overclock-olva, és az Intel gyári hűtője nem egy masszív darab. Ellenben a Ryzen-eké, melyek elég nagy darabok és elbírnak a procikkal. De ha az ember szeretne egy kis plusz teljesítményt kihozni a CPU-jából egy acélosabb hűtőt nem árt beszereznie. Ennél a pontnál választhat a felhasználó, hogy lég vagy vízhűtés legyen. Mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai is. Egy toronyhűtő ha nagy hűtési teljesítményt szeretnénk méretesnek kell lennie, ami akár egy egész kilogrammal is megterhelheti az alaplapot, amire felszereljük. Viszont egyszerűsége okán, az a fémdarab örök élet plusz egy napig fogja hűteni a prockót. Egy vízhűtés elég bonyolult lehet ezzel szemben, mert rengeteg mozgó alkatrész van benne, és egy plusz elem a benne lévő folyadék élettartama is rövidebb, mint egy réz maggal rendelkező hőcsöves alumíniumbordának. Viszont nem terheli meg annyira az alaplapot, mivel a hűtőborda/radiátor a gépházra van felszerelve, ami azért az esetek nagyon nagy többségében masszívabb, mint egy alaplap. 

Eddig világ életemben toronyhűtő volt a számítógépeim processzorán. Hol a gyári, hol egy kicsit nagyobb teljesítményű borda. Viszont adódott a lehetőség egy all-in-one vízhűtés kipróbálására, így kaptam az alkalmon és rávetettem magam a lehetőségre. Így kerül hozzám a címben említett SilentiumPC által gyártott Navis RGB 240. Első körben tisztázzuk kicsit a vízhűtések fajtáit. Vízhűtések régebb óta léteznek, de csak néhány éve kezdenek elterjedni az all-in-one rendszerek, ezek olyan csomagok, amik egyben tartalmazzák az összes szükséges egységet, vagyis a radiátort, a csövezést, a pumpát és a hűtéshez szükséges folyadékot is. Egy egyedi rendszer esetében ezeket külön-külön kell megvenni (az esetek nagy többségében) és összeépíteni a megfelelő darabokból. A csöveket is a user-nek kell méretre vágni, hajlítani és a feltöltés is az ő feladata. Emiatt egy kissé bonyolultabb is a beszerelése is, így kezdőknek azért az all-in-one vízhűtés az ajánlott. Egyszerű, mert minden össze van rakva, de ebben rejlik a bonyolultsága is, mivel a vízcső általában rugalmas össze-vissza mászkálnak a végei, így kicsit macerás lehet elsőre.

Specifikáció

De térjünk is rá a mai alanyra. A tesztelt hűtést a korábban említett SilentiumPC terméke, ami a Navis RGB 240 nevet viseli. A 240 a méretére utal, mivel 240 mm hosszú a radiátor hűtő felülete, és emellé 120 mm széles, így kijön, hogy 28800 mm²-nyi felület áll rendelkezésre. Erre a csomagban mellékelt két darab ventilátor megy rá, ami a gyártó Sigma HP RGB 120 mm átmérőjű hűtőegysége. A neve is tartalmazza az infót, hogy ez bizony RGB fényekkel rendelkezik. A hűtőfelületet tisztáztuk, de a radiátor maga egy kicsit nagyobb ennél, vagyis 275 mm hosszú, a vastagsága pedig 28 mm-nél áll meg. Viszont a hőelvezetéshez a ventilátorok is szükségesek, így azok felszerelésével már 54 mm vaskos lesz a radiátor. Erre érdemes figyelni, mivel szereléskor szűkös lehet a hely. A következő méretbeli dolog, amire figyelni kell, az a folyadékot szállító cső hossza. Itt ez 380 mm így a méretezésnél figyelni kell erre is, de a legtöbb átlagos méretű házba valószínűleg gond nélkül elfér és nem lesz rövid sem a csőhossz. A cső végén pedig a pumpa egység található, ami egy 75x75 mm-es lecsapott sarkú négyzet alapú egység, ami 45 mm-es magassággal rendelkezik. A pumpa elhelyezésével általában nem szokott gond lenni, mert a processzor körül ennyi hely a legtöbb esetben van. Egyedül a ramok miatt kellhet egy kis odafigyelés, hogy elférjünk mellettük. A pumpa egyébként szintén rendelkezik RGB fényekkel, amit szépen lehet szinkronizálni a ventilátorral. A belsejében viszont egy réz mag található, ami segít a cpu-ban termelődött hő elvezetésben. A technikai tulajdonságoknál meg kell még említeni pár dolgot. A rendszer maga 350 W-os TDP-re van méretezve, így egy combosabb cpu-val is elbír, amik közül a legtöbb tokozását támogatja. Vagyis a legtöbb Intel processzorra fel lehet helyezni, az LGA 1151/1150/1155/1156/2066/2011/2011-3/1366/755 is többek között. AMD vonalon szinte minden támogatott, vagyis az AM2(+)/AM3(+)/FM2(+)/FM1/AM4 tokozás is játszik, viszont a TR4 támogatása kimaradt. Az RGB támogatást említettem korábban, amit még össze is lehet szinkronizálni más alkatrészekkel, amik közül a legtöbbet támogatja is a hűtés és még a csomagban kapunk a gyártó saját mini RGB vezérlőjét is, amivel mókolhatunk a sínek állítgatásával. 

Szerelés

A szerelés ennél a hűtésnél érdekes procedúra volt számomra. A gyakorlatlanságomból ered, de nekem meggyűlt a bajom vele. Egy SilentiumPC Armis AR5X TG RGB házba építettem bele, de nem volt egyszerű művelet. Ez a házikó a felső részén pont a 240 mm-es radiátorokat támogatja, de majdnem nem fért be felülre. Viszont a műtétet elvégeztem, és a hely szűkén kívül nem volt vele probléma, talán csak az RGB vezérlő bekötése volt egy kicsit körülményesebb, mert az összeszerelési útmutató kissé furán mutatja, de a gyártó YouTube oldalán van segítség a beszereléshez mindegyik népszerű platformhoz. 

Teljesítmény

És elérkeztünk a tesztelés legfontosabb részéhez, az eredményekhez. A tesztrendszer egy fent említett házba szerelt gép, ami jól szellőzik. Előlről 3 db 120 mm-es ventilátor szívja a levegőt, hátul pedig egy darab 120 mm-es fújja ki. Egy MSI B450M Gaming Plus lapra helyezett Ryzen 2600X volt pedig a prockó, amire a hűtés maga került. Összehasonlításképpen egy Noctua NH-D9L-el vetem össze, mivel ez volt eredetileg a cpu-n. Sajnos a Ryzen gyári hűtőmegoldását nem tudtam letesztelni. A teszthez még egy fontos infót érdemes hozzáfűzni, hogy a szobában és a számítógép körül 29 °C uralkodott. A teszteket az Aida stability tesztjével készítettem 50, 75 illetve 100%-os ventilátor fordulat mellett. A tesztek mindegyike 10 percen keresztül futott és az MSI AfterBurner programot is használtam a hőmérsékletek monitorozására. 

50% Noctua	75% Noctua	100% Noctua

Navis 240 50%	Navis 240 75%	Navis 240 100%

Az eredmények alapján átlagosan 10 °C-ot nyerünk a vízhűtéssel a léhűtéshez képest a stability test alapján. A valóságban ez egy kicsit több is lehet. Alapvetően játékra használom a gépem és a cpu hőfokban jelentős változást tapasztaltam, ami teljesítménynövekedéssel is járt. Elsősorban Rainbow Six Siege alatt vettem észre változást, ami egy eléggé cpu terhelő játék tud lenni az 5v5-ös csaták alatt. A Noctua hűtésével a Ryzen 2600X akár 70 fokra is képes volt felmelegedni amellett, hogy a gyári boostja sem ment emiatt 3925 MHz fölé, sőt a hőmérséklet miatt inkább visszavett az órajelből. A Navis segítségével ugyanezen játék alatt maximum 55-56 °C-ot mértem, ami mellett a 4 GHz stabilan megvan a processzor számára. Ez néhány FPS plusz hozott, ami érezhető különbség lehet egyes játékok esetében. Idle állapotban is csökkent egy kicsit a processzor hőmérséklete, nagyjából 5°C-al. 

Vélemény

Hogy megéri-e beruházni ezek után egy ilyen vízhűtésre? Mivel egész jó áron lehet kapni (25 990 Ft), szerintem igen. Ezen az áron a legkomolyabb toronyhűtőket adják, amik pár fokkal még így is melegebb hőmérsékleten tartják a processzort terhelés alatt. Ellenérv persze lehet a bonyolultsága egy toronyhűtőhöz képest, de mellette szólhat a csendes ventilátorok jelenléte és a hőfok, amit nyújtani tud. Véleményem szerint én rányomom az ajánlott plecsnit, mert jó áron lehet beszerezni egy hatékony folyadékhűtést.