A most következő tesztnek fő hajtóereje pusztán a kíváncsiság volt, így ez a teszt egy picit el fog térni a megszokott vízhűtés tesztekről. Sokkal inkább egyfajta bevezetésként fog szolgálni ez a teszt a DIY vízhűtések világába. Szerkesztőségünkben már korábban felpattant a szikra arra, hogy ki kellene próbálni azt, hogy milyen is lehet Do It Yourself vízhűtést építeni, de a valahogy a korábbi elképzelések megvalósultak, leginkább megfelelő partner hiánya miatt. Azonban a Thermaltake Magyarországi képviseletét megkeresve érdeklődtünk, hogy esetleg volna-e lehetőség ilyen hűtés kipróbálására is. Pár nappal később egy meglehetősen nagy csomagot sikerült átvenni a gyártótól, ami nem mást rejtett, mint a Pacific RL240 szilikoncsöves változatát. A projektbe egy másik tesztalany eredetileg szintén részt vett volna, amit jelenleg nem lőnék le, hogy mi, csak annyit, hogy egy gépház, de sajnos a csomag kicsit többet késett a kelleténél, így nem sikerült összehangolni a hűtés látogatását a gépház érkezésével. Ez miért fontos? Pusztán amiatt, hogy a túlméretezett radiátor nem fér el minden gépházban, így a be quiet! Silent Base 800 Window háza alkalmatlan volt a tesztre. Sebaj, megoldás volt más is hozzá, amely jelen esetbe a Gigabyte DIY gépháza volt, amelyet ugyan végfelhasználók csak kiállításokon tudnak megtekinteni, az IT médiára szerencsére ez nem vonatkozik.

A Pacific RL240-ről érdemes az elején leszögezni, hogy nem a megszokott AIO vízhűtések árazását kapta, sőt, amennyibe kerül a DIY megoldás, annyiért akár 3 darab Water 3.0 hűtés is vásárolható. Ennek következtében a teszt nem arról fog szólni, hogy megéri-e ilyenre beruházni, józan ésszel a válasz úgy is nem, hanem arról, hogy kiknek lehet ez jó, és miért.

[youtube]

[/youtube]

Működést tekintve az alapelv ugyan az, mint az AIO hűtéseknél, azaz van egy blokk, ami érintkezik a procival és biztosítja a hőátadást, van egy csőrendszer, amin keresztül folyik a hűtőfolyadék, ezzel normális hőmérsékleten tartva a blokkot, egy pumpa/víztároló, aminek köszönhetően van hol tartani a folyadékot, és a pumpa mozgásának köszönhetően átfolyik az egész rendszeren, illetve van egy radiátorblokk, amin keresztül a folyadék szintén átfolyik, de itt a lényeg azon van, hogy a radiátorra erősített ventilátoroknak köszönhetően tudja a folyadék azt a hűtést biztosítani a processzornak, aminek köszönhetően hatalmas OC potenciált kaphatunk, illetve azt a hűtést, amely jóval halkabb a tradicionális hűtőknél. Mindez úgy működik, hogy az alumínium radiátoron átfújt levegő folyamatosan hűti a radiátort, ami ennek következtében lehűti az éppen bene folyamatosan folyó folyadékot. Ez eljut a tartályba, onnan pedig a blokkba, így egy kisebb hideg áramlat érkezik a processzornak. Miért kell ez? Mert a blokkon átfolyó vizet a processzor rendkívül felmelegíti, így valaminek vissza kell azt hűteni. Ennek köszönhető a vízhűtéses rendszerek folyamatos hőingadozása, illetve az, hogy sokkal lassabban melegszik fel vele a processzor. Nem mellékesen itt a hátrányát is megemlíteném, ugyanis nem csak felfelé melegszik nehezebben a processzor, de lehűlni is több időbe telik neki, mint egy sima hűtésrendszernél. Most, hogy az alapokat tisztáztuk, nézzük meg mit tartalmaz a Thermaltake Pacific RL240 Soft Tubing DIY Vízhűtés kit.

Először is kezdem az egyik legfontosabb alkatrésszel, a pumpával. Nem csak azért fontos, mert ez felel a víz mozgásáért, ettől van egy fontosabb dolog is. Készenálltok? A PUMPÁT CEGLÉDEN GYÁRTJÁK! Kicsomagolás után a made in Hungary felirat eléggé meglepő volt, de jó látni, hogy kishazánk jó valamibe, ráadásul annyira, hogy egy nagy Tajvani multi felfigyelt rá. A pumpát a Xylem service Hungary Kft ceglédi üzemében készítették, ha valakit jobban érdekelne a dolog.

A Pumpa 5 fokozatba kapcsolható, alapvetően a 2-es az alap, de nem is ajánlott nagyobb teljesítményre venni a sebességet. A fokozatok a következők: P1: 1800 RPM, P2: 2550 RPM (gyári), P3: 3300 RPM, P4: 4050RPM, P5: 4800 RPM. A rendszerhez körülbelül 1 liter folyadék szükséges, hogy feltöltésre kerüljön, mindezt pedig a pumpa feletti tartályba kell beleönteni. A folyamat során mindenképpen el kell indítani a gépet, hogy a pumpa elinduljon, így érdemes egy dróttal a táp két fő fázisát összekötni, hogy fals bootot kapjunk, tehát az alaplap nem fog elindulni, de a ventilátorok és a pumpa menni fog. Ennek folyamatába folyamatosan lehet tölteni a folyadékot a tartályba egészen addig, amíg el nem fogy az 1 literes kiszerelés. Megjegyezném a pumpa/tartállyal kapcsolatban, hogy a dobozon „made in taiwan” felirat csücsül, ez esetben az összeszerelés történt ott, és nem a tényleges gyártás. A pumpához egy molex csatlakozóhoz lesz szükség, hogy működésre bírjuk, ez még nem jelent problémát, de az viszont, hogy a kábelezés nem kapott harisnyázást, már inkább probléma.

Pláne mert a piros-fekete kábel egyrészt túl hosszú, másrészt túl rikító, így rendkívül képes eltérni a gép komponenseinek színeitől. A pumpa/tartály nem mellesleg a Pacific PT40-D5 névre hallgat, és a tartálya ugyan csak 220 mm magas és 400 ml folyadék fér el benne, de összességében kell az 1 liter folyadék a teljes feltöltéshez. Az összeépítő anyagok ebben az esetben polioximetilén és poli(metil-metakritát). Végezetül 24 volt szükséges az elindulásához, melyet a 4 pines molex csatlakozón kap meg.

A blokk már kicsit másabb, ugyanis a Pacific W1 blokk alapjául nikkelezett réz szolgál, ami nem igazán volt túl jó ötlet, mivel a radiátor alumínium, így egy idő után hiába a nikkelezés, és hiába a folyadékban lévő korróziót gátló anyagok, korrózió fog keletkezni. Évekbe telhet, de érdemes rá figyelni, esetleg réz radiátort beszerezni és nem lesz gond. Igen, olyanok is vannak piacon. Visszatérve a blokkra, 325 g-ot nyom, AMD és Intel foglalatokra is van hozzá tartókészlet, kivéve az AM4. Ez pusztán amiatt van így, mert a készlet valamikor 2014 környékén került piacra, és a régi készleteket utólag nehéz felfrissíteni, illetve maga a blokk sem kapott még AM4 támogatást. Sajnálom Ryzen!

Ha már radiátor, akkor jöjjön az RL240. Ahogy már említésre került korábban, alumínium a radiátor egy kis cinkkel fűszerezve, viszont nagy sűrűségű és meglehetősen vastag, így a hűtőfelületre panasz nem lehet. A radiátor elérhető 120, 240, 360 és 480-as kiszerelésben is. A folyadékot úgy hűti le a radiátor, hogy a körforgásban lévő víz az egyik ágon bemegy, a radiátor szélén lévő csövekben ez átkerül a radiátor alján lévő tartályba. Eközben a ventilátorok folyamatosan hűtik a radiátort, ami ennek köszönhetően hűti a vizet. A tartályból pedig már a lehűlt víz veszi az irányt a radiátor kivezetője felé, ahol a hűtött víz szépen a pumpa felé veszi az irányát, és visszakerül a körforgásba, ezzel pedig egy majdhogynem állandó vízhőmérsékletet tartva a rendszerben. A radiátorban egyébként 2.54 cm--ként 14 uszony található, ennek köszönhető a nagy sűrűségű elnevezés. Az ventilátorok direktbe az uszonyt hűtik, ezek pedig eljuttatják a hőt a radiátor vízszállító csöveihez. A radiátor nem mellesleg 285.2 mm hosszú 129 mm széles és 64 mm magas. Az utóbbi adatnak köszönhetően limitált számú gépházban fog csak kényelmesen elférni a rendszer.

A fő komponensekről esett szó, jöhetnek a mellékes dolgok. Ilyenek például az összefogatók, melyeknek nincs más célja, mint összefogni a csöveket a pumpával, a radiátorral és a blokkal. Azért persze fontos, hogy megfelelő körültekintéssel legyenek felszerelve, ugyanis nincs rosszabb rémálom annál, minthogy a hűtőfolyadék beterítse a gép komponenseit, ezzel pedig használhatatlanná téve azokat, több 100 ezer forintos károkat okozva. Igen, DIY hűtésnél erre nincs garancia, hogy nem fog megtörténni. Ezek egyébként krómból készültek és a TT logó is megtalálható rajtuk.

A vastag PVC-ből készült átlátszó V-Tubler 4T nem más feladatot lát el, minthogy összefogja az alkatrészeket egyrészt, másrészt szállítsa a hűtőfolyadékot. A cső belül 13 mm vastag átmérővel rendelkezik. Összesen pedig 2 m hosszú csövet kapunk, amit be kell osztani a rendszer összerakásakor. A cső rendkívül rugalmas és tartós, így nem kell aggódni, hogy kilyukadna véletlenségből is. Kivéve persze ha valaki szadista hajlamait pont ezen a PVC csövön akarja kiélni, akkor kilyukadhat…

Folyadék tekintetében a TT Coolant 1000 Red-et kapjuk, ami javarészt desztillált víz, kis színezék és egy kis korróziót gátló keverék. Elérhető zöld és kék színekben is. Nem mellesleg 1 liter folyadékot kapunk a rendszer mellé. Ami éppen elég, ha VGA-t is kellene hűteni, már nem biztos, hogy elegendő lenne. Ehhez kapunk még egy kis töltőpalackot is, amely megkönnyíti a pumpa tartályának feltöltését.

Végezetül jöjjenek a ventilátorok. A Thermaltake a LUNA ventilátorait mellékeli a pakkhoz. A ventilátorok 120 mm átmérővel, és rezgésgátló gumikat is kaptak a sarkokba mindkét oldalon. Nem mellesleg piros LED is kapott helyet a ventilátorba, így a világítás garantált. A ventilátorok 3 pines csatlakozókkal csatlakoznak az alaplapra (nem PWM, de szoftver tudja őket vezérelni, pl: Gigabyte SIV) és hidraulikus csapágyas rendszer működteti. 12 Voltos fesszel működnek, maximális sebességük pedig 1200 RPM, tehát rendkívül halkak. Ezt a mindössze 20 decibeles maximális hang is alátámasztja. A légnyomás 1.32 mm-H2O, a légáramlás pedig 50.44 köbláb/perc. Kábelezésük harisnyázott, tehát összességében nem rossz ventilátorokról van szó.

Összeszerelés

Őszintén szólva a DIY kitek összeszerelése egy külön élmény a PC építők szerelmeseinek, de egyáltalán nem ajánlott kezdőknek. A DIY veszélye ahogy ez már korábban is említésre került az, hogy ha rosszul lettek felfogatva a csövek, akkor a folyadék kifolyhat a komponensekre. Viszont, ha ezt tudomásul vesszük és kellő körültekintéssel szereljük össze a rendszert, akkor nem lesz gond. Ettől függetlenül érdemes először desztillált vízzel próbálni egy feltöltést, ugyanis az nem okoz kárt a komponenseken kis mennyiségben. Persze ha kifolyt, a komponenseket így is meg kell szárítani… Nade a hangsúly most nem ezen van. Először is meg kell győződni arról, hogy a gépházban el fog-e férni a radiátor is és a pumpa/tartály is, mert ha nem, akkor kérem engedjétek meg, hogy gratuláljak: kidobtál 100 000 Ft-ot a semmire! Nem mintha ez a projekt olyan lenne, amit a kezdők leginkább vásárolnának, illetve az is igaz, hogy aki ilyenben gondolkodik az felsőkategóriás komponensekkel rendelkezik…

Ugye? Ha megvagyunk győződve arról, hogy minden elfér, először a blokkot érdemes feltenni az alaplapra, majd ha az megvan, mehet be a gépházba. A radiátort utána fel lehet fogatni. Ha megvan, érdemes a blokkot és a radiátort összekötni egy méretre vágott PVC csővel. Megfelelő szorítás után jöhet a pumpa összekötése a radiátorral és a blokkal. A pumpát ekkor még nem érdemes becsavarozni, mert a feltöltés még hátravan, ahhoz pedig jól jön a rugalmasság. Ha az összeszerelés sikeres, jöhet a pumpa feltöltése… mindenképpen hagyni kell rést a pumpa tárolójában, legalább 1-2 centit, mert ha a pumpa beindul a víz kavarogni kezd, és felkerülhet a peremig is. Ha a feltöltés megvan, egy fals bootot kell indítani. Ezt legegyszerűbben a táp fő ágainak 1 gemkapoccsal való összekötésével lehet legegyszerűbben megoldani. Ekkor a ventilátorok és a pumpa felpörög, viszont a gép nem indul, így nem kell emiatt aggódni. Menet közben óvatosan lehet a tartályba a folyadékot tölteni, egészen addig, amíg a folyadék vissza nem kezd folyni a radiátorból a tartályba. Ha ezt el sikerült érni, le kel kapcsolni a tápot, fel kell tölteni a tartályt a maradék folyadékkal egészen addig amíg a visszamenő csövet el nem éri a folyadék. Mivel vákuum alapú a működés, mindenképpen a cső bemenő részét el kell fedni a folyadékkal, különben levegős lesz a rendszer, és nem lesz hatékony. Ha megvan, vissza lehet dugni a tápot az alaplapba, és be lehet szerelni a pumpát. Kezdődhet a boot jó esetben elméletileg, gyakorlatilag pedig a rendszert 24 órán keresztül bekapcsolva kellene hagyni, hogy a maradék levegő is kiszabaduljon a csövekből, de nekünk erre időnk nem volt, cserébe csak a 3. napon kezdünk bele a mérésbe, amikor már láthatólag nem volt levegő a csövekben.

Tesztkonfiguráció

A rendszert a Z270-es tesztkonfiguráción vetettük be, köszönhetően a Kaby Lake processzorok magas hőmérsékletének. Szerencsére a hűtő nem okozott csalódást. De mit is tartalmaz a Z270-es konfig?

• Gigabyte AORUS Z270X Gaming 5
• Adata X-PG Dazzle 16 GB 2400 Mhz RAM CL17
• MSI GTX 1060 Gaming X 6 GB
• be quiet! Dark Power Pro 11 750W
• Gigabyte DIY számítógépház
• Intel 540s 120 GB TLC SSD, Kingfast E-Drive Pro 120GB SLC SSD
• Seagate Barracuda 1 TB Sata III HDD, Hitachi Deskstar 320 GB Sata II HDD

A tesztben szereplő Pacific RL240-et a Be Quiet Silent Loop 240mm-el vetettük össze, az eredmények nem meglepő módon rendkívül hasonlóak.

Látható, hogy minimális előny hőmérsékletben volt a DIY konfigurációval, de a hangsúlyt nem erre kell fektetni, hanem kifejtem később a többi eredmény után, hogy mire.

4 GHz-nél szintén majdhogynem egál az állás, ahogy 4.2-nél is.

De akkor miben jobb a DIY? Egyrészt zajszint. A Silent Loop ventilátorai 2000 RPM-el működnek, míg a TT LUNA maximum 1200-al. A ventilátorok sebessége manuálisan volt vezérelve a Gigabyte SIV szoftverének segítségével, így meghatározott hőfoknál meghatározott százalékkal működhetett a ventilátor páros a rendszerben. Mit is jelent ez? Az, hogy a LUNA ventilátorok fele annyi erővel hoztak olyan, vagy éppen jobb teljesítményt, mint a Silent Loop. Ez azt jelenti, hogy a maximális 50%-os ventilátor terhelésnél is csak 600 RPM-el pörgött a ventilátor, úgy hűtötte a rendszert, ellentétben a Silent Loopal, ahol ilyenkor már 1000 RPM-el pörögnek a ventik. Ez hangban nagyon észrevehető. Leginkább úgy tudnám leírni az élményt, hogy nyitott házzal a folyadék bugyogását jobban hallottam, mint a ventilátorokat, annyira hangtalanok voltak.

És őszintén ez a DIY előnye. A hangtalanság. Emiatt megéri bárkinek is ilyet venni? A kérdésre a válasz egyértelmű: NEM, ha csak processzort hűtesz, és nem felső kategóriás a géped. A DIY hűtések nagy előnye, hogy a VGA blokkokat is lehet beszerezni, melyek hatékonyabb hűtést végeznek, mint a tradicionális ventilátorok. De ehhez csúcs VGA-nak kell a gépben lenni, ugyanis olcsó VGA-ra nincs blokk… Tehát 1070-180 és társai kategória. Csak magára processzorra nem túlságosan kifizetődő DIY kitet vásárolni, mert nem jelent nagy előnyt az AIO-khoz képest, kivéve akkor, ha ultrahalk gépet szeretnénk, de arra pedig vannak már olyan opciók, mint a Cooler Matser Silencio háza, vagy épp a Be Quiet Silent Base szériája.

Összegzés

A hűtő összességében jól teljesített, de nem igazán mondanám, hogy ténylegesen megéri az árát akkor, ha csak és kizárólag processzorra vásárolnánk meg, arra ott vannak az AIO-k, mint például a Water 3.0 ami RGB is és sokkal jobb teljesítményt kínál. Ugyan egy élmény a megépítése, de csak tényleg és kizárólag akkor érdemes ilyennel foglalkozni, ha ténylegesen csúcskategóriás eszközökkel dolgozik az ember, és magas OC-t tervez mellette. Más esetekben az AIO hűtések jobb megoldást jelentenek. A Pacific RL240 ettől függetlenül egy lenyűgöző termék, csak az irreális árazása egy kis akadályt jelenthet a vásárlóknak, pláne úgy, hogy az Alphacool hasonló opciót kínál a Pacific árának a feléjért. A hűtés meglehetősen tetszett, de a magas árazás miatt csak tényleg azoknak tudjuk ajánlani, akik csúcs kategóriás halk rendszert szeretnének egy kis OC-val fűszerezve.

A hűtést a Thermaltake Magyarországi képviselete biztosította számunkra, melyet ez úton is köszönünk nekik.