zalman-zm-gm7-olcso-csucskategoria-a-probaasztalon-teszt

Zalman ZM-GM7: Olcsó csúcskategória a próbaasztalon [Teszt]

2019. május 06. Herczeg Balázs Perifériák /

A dél koreai gyártó itthon leginkább költségbarát megoldásairól, azon belül is gépházairól és hűtési megoldásairól híres, de Zalman nem csak ilyen eszközöket gyárt, hanem a periféria piacon is képviselteti magát eszközeivel. A palettán a fejhallgatóktól a mechanikus billentyűzeteken át a gaming egerekig minden található. Mai tesztalanyunk pedig az utóbbi kategóriába tartozik. A névben található GM betűpáros valószínűséggel a Gaming Mouse kifejezést leszámítva a Game Master kifejezésre utalhat, amely sejteti, hogy akik az egeret birtokolják a kezük alatt, azok biztosan mesterien fogják azt használni, ehhez pedig a Zalman mindent megtett, mind kialakítás, mind pedig felépítés tekintetében.

Valahol már láttalak?!

A GM7 a Zalman palettájának költségbarát zászlóshajója, ezt már most ki lehet jelenteni, de mi is teszi őt kiemelkedővé a kategóriájában az árazásán kívül? Külsejét tekintve viszont rengeteg hasonló vonást lehet felfedezni a Roccat egereihez viszonyítva, azon belül is leginkább a Kone szériára hajaz a GM7 dizájnja. Méretét tekintve pedig nem a nagy eredeti méretű Kone, hanem a Pure széria méreteit kapta meg a koreai egér. A legnagyobb különbséget a főgombok méreteinek különbségén és irányán lehet észrevenni, ugyanis a Roccat-tal ellentétben a gombok irányát a Zalman tervezői kiegyenesítették, és egy kicsit keskenyebbre is csökkentették őket. A másik fontos különbség pedig az, hogy az ergonomikus formatervezés során a hüvelykujj tartófelülete kicsit kevésbé homorú alakú, az ujjtartó medencében így kisebb hely van ujjunk megpihentetésére, illetve a gyűrűs és kisujj számára fenntartott felület is kisebb csonkításon ment át a Roccat Kone Pure megoldásához képest. Érdekességképp egy kis rétegzett kép alapján a kíváncsi emberek itt nézhetik meg a különbségeket, ugyanis a hasonló alak, és belső felszereltséget leszámítva a termékek között kétszeres árkülönbség áll fent, amely a Zalman oldalára billentheti a mérleget. De vizsgáljuk is meg mit is csinált a Zalman jól az egér alakjának kialakításán kívül.


Az anyaghasználat tekintetében érdesen textúrázott polikarbonátból vagy akrilnitril-butadién-sztirolból, (közönséges nevén hétköznapi műanyagból) készült vázzal van dolgunk, melynek érdes felülete az izzadásgátlást próbálja csökkenteni. Az oldalsó vázat tekintve gumírozott hatású műanyaggal van dolgunk, amely extra tapadást biztosít akár intenzívebb játékmenet esetén is. Az oldalsó LED indikátor pedig mindig mutatja, melyik DPI beállítást használjuk a periférián. A váz hátsó részén található Zalman logó RGB világítást kapott, melyet 16.8 millió különböző színben tudunk pompáztatni. Az eszközön a megszokott 3 fő gombon kívül 2 DPI állító, és két extra oldalsó gombot kapunk, melyeket szabadon állíthatunk be oylan funkcióra, amelyet csak szeretnénk. Egér felülete UV burkolatot kapott, így az anyaga karc és lenyomat álló. Szintkiegyenlítés tekintetében az elülső két gomb magassága meg lett emelve, így kisebb erőt kell kifejteni a gombok lenyomásához, ezzel kényelmesebb használatot biztosítva a kezünk számára. A görgő gumírozott műanyag, a lépcsők kellőképpen érezhetők rajta, de egy kicsivel jobb görgő talán még elfért volna az eszközön. 

A szépség belülről fakad…

…Szokás ezt mondani, pláne akkor, ha kisebb önbecsléssel rendelkező ember próbálja vigasztalni magát, vagy próbálják ezzel őt vigasztalni, mert fizikai külleme nem épp megnyerő az ellenkező nem számára. De hogy is van most erről szó, mikor nem párkapcsolati terápiás cikk készül? Röviden tömören az egér hardveres felszereltségét tekintve alázza a vele egy árban lévő konkurens termékeket. Szenzor tekintetében a Pixart legjobb gyári PMW3360 optikai szenzorja dolgozik az egérben, amely a 12 000 DPI-on kívül 50G-s gyorsulásra képes, tehát az emberi fizikumot ismerve nem igazán létezik olyan személy, aki képes lenne a szenzort kipörgetni. Az egér különlegessége nem csak a szenzorban, hanem a rövid, mindössze 0.2 milliszekundumos válaszidővel rendelkező Bloody LK kapcsolókban rejlik, amelyek 20 000 000 élettartamra lettek hitelesítve. A kapcsolók apróbb érdekessége, hogy kcisit nehezebb érzés lenyomni, mint egy Omron kapcsolót, és a hangbéli visszajelzése is erőteljesebb, vagyis hangosabb a fül számára. Hozzászokni először kicsit nehéz, de amint megtörténik az átmenet, az ujjak hiányolni fogják azt az erőteljes visszajelzést, amelyet az LK kapcsolok nyújtanak. A többi kapcsoló sajnos már csak mezei normál kapcsoló, de megfelelő visszajelzést persze azok is fognak küldeni. Az egeret szétszerelve a matt fehér PCB alatt még extra süly is található, így ha véletlen nehéznek éreznénk az egeret, még a súlyán is csökkenthetünk kedvünk szerint.


Szoftvere támogatás – mintha te is ismerős lennél


Az egér persze nem csak külseje tekintetében hajaz erősen a Roccat Kone Pure egerekre, hanem még a driver is teljes mértékben egy másolatként szolgál a régi Roccat driverekhez. A különbség annyi, hogy az elrendezés egy kicsit más, illetve nincs gombduplázó funkció, achievement rendszer, illetve hang visszajelzés DPI váltásnál. Ellenben a kurzor sebességét, a szenzortávolságot, a gombokat, illetve az RGB beállításokat rendkívül hasonló felületen tudjuk állítani. Ennél talán már csak az az abszurdabb, hogy a Hama is ugyan ezt a felületet használja. Nem olyan nehéz átszerkeszteni a képeket úgy, hogy ne nézzen ki echte másolatnak, így a házifeladatmásolás a Zalman és a Hama részéről igen gyenge próbálkozásnak tekinthető. Cserébe legalább működik a driver.

Használat közben


Túlságosan sokat nem lehet itt sem mondani a termékről, a fogása, ahogy már a korábbi Roccat Kone tesztekben ki lett fejtve, kényelmes, de nem mindenki számára tökéletes, így érdemes egy próbát ejteni, ugyanis eléggé megosztó forma. Akinek jó, az imádja, másnak pedig teljesen olyan, mintha egy bal kezes egér lenne a kezében, ez persze ízlés kérdése. A szenzornak köszönhetően a játékokban igen pontos az egér, az 1000 Hz-es kommunikálásnak hála pedig pixelpontos mozdulatokat hajthatunk végre a GM7-el. Az egér aljén lévő csúsztató talpak is megfelelően működnek minden felületen, a gombok visszajelzése pedig kimondottan kellemes, ha a nagyobb hangerőt meg tudjuk persze szokni hátrányként.

Összegezve a Zalman GM7 le sem tagadhatná, hogy egy díjnyertes egeret mintáz, a tipikus házifeladat másolás esete, csak most éppen a piac a tanár, akinek döntenie kell, mi legyen. A szebb, kicsit jobb anyaghasználattal érkező, modernebb driverrel rendelkező német diák háziját fogadja el jobbnak dupla árért, vagy a délkoreai cserediák fele annyiba kerülő megoldását preferálja ugyanabban a témában. Egy dolog biztos, aki esélyt ad a Zalman GM7-nek, az nem fogja megbánni.

A tesztben szereplő egeret a Zalman hazai képviselete adta kölcsön, melyet köszönünk nekik!

Írta: Herczeg Balázs

Főszerkesztő-helyettes, hardver teszter

Hozzászólások